A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

LUKÁCS Zsuzsa: A zubogyi gótikus kehely és paténa

14. kép. A kolozsi kehely 15. kép. A himódi kehely tői eltérő szerkezetet mutat. Róth a XV. századra teszi; H. Kolba Judit a XV. század első felére datálja.

13 Nagydisznód (Cisnádie, Heltau, Roth I. 38-39. 1. 94. sz., II. 41.): Akuppakosár vésett középvonalú lángnyelvei - alacsony tartókosárból indulva ki - váltakozva hullámzanak, illetve függőlegesen állnak. A poncolt háttérben - a pártakoszorú alatt - nyelvszerű hullámvonalak szélesednek felfelé, mintha a lángnyelvekből füst szállna felfelé. 1500 körül. Kelemen Lajos ismertette a kolozsi kelyhet, mely szintén e körhöz kapcsolható.

14 E kehely „. . . áttöretlen, függőleges törpe lécsorból alakított talppereme ..." pontosan egyezik a zubogyi kehelyével, alul két, fent egy félpálca keretezi. A „kehely csésze kosarát háromszögekből alkotott lángnyelvek borítják" melyek a zubogyihoz hasonlóan háromsoros elrendezésűek. „A sima nyelvek közeit zegzugosán poncolt sorok töltik ki ... s az egészet egy erős sodronytagra alkalmazott keresztvirágos pártasor koronázza, mely két darabból (van) forrasztva".

1 s (Ez utóbbi nem rokon a mi kelyhünk pártájával). Kelemen Lajos a kolozsi kelyhet a XV. század második felére, Mátyás uralkodásának idejére datálja (14. kép).

16 13. H. Kolba Judit: Szent László alakja a középkori ötvösművészetben. Athleta Patriae. Tanulmányok Szent László történetéhez. Bp., 1980. 221-235. 56. kép. 14. Kelemen Lajos: A kolozsi unitárius egyházközség régi kelyhei. Pásztortűz, 1927. 320-323. Újabban: Kelemen Lajos:Művészettörténeti tanulmányok. Bukarest, 1977. 165-169. 75-77. kép. 15. Kelemen Lm. (1977) 166. 16. Kelemen i.m. (1977) 167. 5* 67