A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

FELD István: A zubogyi református templom kutatása

folytatódott, közte és a szentélyfal között itt a törmelékben 67 db 1619-1673 közötti, elrejtett pénzt találtunk

32 (22. kép). A B.IX—

X. szelvényekben előkerült a falmaradványok északi fele. Letisztításuk után kiderült, hogy itt a mai szentély egyenes záródású elődjének déli és keleti falát találtuk meg, melyhez eltérő habarcscsal készült félkörös bővítmény csatlakozik. Belső síkjának ívátmérője 120 cm. Felmenő rész nem maradt meg a falakból, felületükön XVII—XVIII. századi cserepeket leltünk (23. kép). A B.III—

VIII. szelvényekkel megkutatott hajóban általában a kettős agyagpadlót találtuk meg, beforduló vakolatokkal. A B.VI. szelvényben egy nyújtót testű, mázatlan, vállán festett fazekat ástunk ki, kissé benyomódott peremmel. Belőle egy cuppájával lefelé fordított, aranyozott rézből készült gótikus kehely került elő, talpára helyezett aranyozott ezüst paténával

3 3 (24-26. kép). A B.VII. szelvényben megfigyeltük, hogy az északi fal alapozása egy részen egykor kidőlt, a B.VIII. szelvényben viszont teljesen egységesnek mutatkozott a hajófal és a diadalív alapozása. 26. kép. A fazékban elrejtett kehely A templom építéstörténete A zubogyi templom első formájában középkori falusi plébániatemplomaink általános típusát képviselte. A közel négyzetes hajójához, a laikusok terméhez kisebb, egyenes záródású szentély csatlakozott, az oltár és a miséző pap helye. A két, egymástól élesen elváló tér bizonyára a külső tömegformálásban is jelentkezett. Egykori képét azonban nehezen rekonstruálhatjuk, hiszen felmenő falrészletek csupán az északi és a déli hajófalból maradtak ránk, s azok sem eredeti magasságban. Máshol csak az alapokat találtuk meg. Az ismert részletek alapján csak a déli homlokzat egykori képét tudjuk elképzelni. A bejárat a fal nyugati harmadában, a mai kapu helyén volt, ebből csak a keleti káva maradt meg. Az előkerült két ablakmaradvány alapján arra gondolunk, hogy a homlokzat felső részét három félköríves, tölcséres bélletű résablak törte át. Mivel ez jelelmző a román korinak tartott falusi templomainkra, az elpusztult részleteket azok mintájára kell elkép32. Ld. V. Székely György tanulmányát: XVII. századi éremlelet Zubogyról (e kötetben). 33. A kelyhet Lukács Zsuzsa külön tanulmányban dolgozza fel. 50