A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

FELD István: A zubogyi református templom kutatása

zelnünk: a hajót síkmennyezet, a szentélyt boltozat fedhette, s az utóbbi keleti és déli falában is lehetett egy-egy ablak.

34 Mint a falusi közösség épülete, eszmei rendeltetésének megfelelően méretével, elhelyezésével, anyagával egyaránt kiemelkedett a templom az egyszerű lakóházak közül. A kor nagy építkezéseihez képest azonban elég igénytelen technikával készült, építői egyszerű kőművesmesterek lehettek.

35 A templom körüli temetőt, a cintermet nem övezte kőfal. Az egykori belső járószintet, az oltárt nem ismerjük, ezeket az újkori építkezések a későbbi padlókkal együtt megsemmisítették. Nem tudjuk, mikor készült a kemény vakolaton talált falfestés. A kis foltok alapján a déli és az északi hajófal egyaránt ki volt festve, az ábrázolások közül azonban csak az 1935-ben megfigyelt Mária-alakról tudunk. Történeti és régészeti adataink nincsenek a templom építéséről. A megmaradt részletek és az alaprajz sem nyújtanak ehhez segítséget. Viszonylag állandó és egyszerű funkciója miatt ez az épülettípus rendkívül hosszú ideig, a XII. századtól egészen a XIV. század elejéig élt, ezért művészettörténeti, tipológiai megközelítése szinte lehetetlen.

36 A környék templomainak vizsgálata sem jár eredménnyel: az aggteleki és a sajókazai templomok első periódusáról keveset tudunk, Ragály templomának alaprajza ugyan hasonló, de részletformái eltérnek templomunktól.

37 Amennyiben Ha Bálint megállapításai a falu megtelepedéséről helytállóak, azt a feltételezést kockáztathatjuk meg így csupán, hogy Zubogy első temploma a XIII. században épült, talán még 1282. évi eladományozása előtt. Később a templom nyugati része leégés vagy építési hiba miatt kidőlt. Elpusztult a 34. Román kori falusi templomaink általános jellemzőire: MAR OSI 24-27. - Az e templomtípussal behatóan foglalkozó Kozák Károly véleménye szerint román kori falusi templomainkon a déli homlokzat három ablaka törvényszerű, s emögött szimbolikus tartalom sejthető' -Kozák Károly: A lovászpatonai evangélikus templom feltárása és helyreállítása — Magyar Műemlékvédelem II. 1959-60. Bp. 1964. 161. - Az azonban, hogy több helyen - Egregy, Csempeszkopács, Kehida csak két ablak található, Somlószőlősön biztosan, Magyarszecsődön pedig valószínűleg négy volt nem támasztja alá ezt a megállapítást. -MAROSI 12., 13., 17. kép; Koppány Tibor: A somlószőlősi rk. templom helyreállítása = Magyar Műemlékvédelem VII. 1971-1972. 208. kép; Istvánfy Gyula: A kehidai temetőkápolna helyreállítása = Műemlékvédelem 1976/2. 92-97. 35. Az építkezésnél többféle habarcsot használtak, az ablakok részletei nem egyformák, alapozás sem túl mély. A falak erősítését szolgálták viszont a falkötő gerendák. A templomtípus technikai jellemzőire: Czeglédy-Koppány: A balatonfűzfőmámai román kori templom = Veszprém m. Múzeumok Közleményei II. 1964. 141-152. 36. Kozák Károly képviseli azt a felfogást, miszerint nálunk az egyenes szentély záródású templomok a XIII. század második negyede előtt nem épültek - KOZÁK 1966. 129.; a megyére: KOZÁK 1965. 251-253. Mivel azonban az egyes kutatók szerint ilyen alaprajzzal már korábban is épültek templomok - Sopronbánfalva, Kardoskút, Felsődörgicsel., Pásztó, Visegrád, Ipolytölgyes - ez az elmélet nem látszik bizonyítottnak. Ld. Holl Imre: Mittelalterarcháologie in Ungarn 1946-1964. = Acta Archeologica Academiae Scientiarium Hungáriáé 22. 1970. 381-382., Valter Ilona: Műemléki feltárások és helyreállítások Pásztón = Műemlékvédelem 1969. 4. sz. 226., Bakay Kornél: A magyar államalapítás Bp. 1978. 40. kép, illetve Szőke Mátyás szóbeli közlése, melyet ezúton köszönök meg. A templomtípus hosszú életét bizonyítja többek között a balatonszőlősi templom, mely 1315 után épült, ugyancsak ilyen alaprajzzal: László Csaba: A balatonszőlősi református templom kutatása = Veszprém megyei Múzeumok Közleményei XV. (sajtó alatt) Ld. mégM4/?OSY15. 37. Aggteleken csak a román kori templom nyugati része került napvilágra a tatarozás során, a sajókazai templomból is elsősorban az ikerablakos téglatornyot ismerjük, a szentély mindkét helyen ismeretlen. Ragályról kutatás nélkül közelebbit nem mondhatunk. (Említi: KOZÁK 1965. 232-234.) 4* 51