A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

FELD István: A zubogyi református templom kutatása

Sándor kezén, ezeket valószínűleg Miklós örökölte. Mivel ekkor a környék átlagos portaszáma 22 volt, Zubogy a nagyobb falvak közé tartozott.

13 A század második feléből már nem ismerünk a falura vonatkozó közvetlen adatokat, a Szuhai-családról azonban több forrás szól. 1464-ben megegyeztek a Serjéniekkel, miszerint az Ajtony-nemzetség gömöri birtokai a Szuhaiak, a csanádi birtokai pedig a Serjéniek kezére kerülnek. A több Szuhai-ág közül főleg Szuhai Orros István leszármazottait tudjuk követni, de a XVI. század első évtizedeiből még több, Alsószuhán birtokló, Szuhaszentgyörgyi, Szuhai Török vagy Alsószuhai néven szereplő nemesről van tudomásunk.

14 Zubogy azonban mindvégig a Szuhaiaké maradt, őket említik birtokosként a XVI. században is, mellettük azonban kisnemesi családok, majd pedig a Dévényiek is feltűntek. A vidéket 1556 után érték el a török sorozatos támadásai. 1559-ben egy ilyen támadás után hurcolták el a Zubogyon lakó nemes ördög Pál feleségét és fiát. Hogy kiválthassa őket, összes zubogyi birtokát elzálogosította, köztük nemesi udvarházát. 1566-ban szinte az egész putnoki járás elpusztult. Zubogyon, hol 1548-ban 21 egész portát, 11 zsellért és 4 új házat találtak, a török elvonulása után már csak 11 egész portát írtak össze. A környékbeli falvakban még rosszabb volt a helyzet, többségük hosszabbrövidebb ideig teljesen elnéptelenedett. Az ez idő tájt keletkezett jobbágynévsorokban már nem találunk szlávokat. A környék török hódoltság alá került s a helyzet a század végéig tovább romlott. A porták száma csökkent, s hogy az emelkedő török adó miatt jobbágyaik ne meneküljenek el, a velük együtt lakó földesurak sokszor csak terménykilencedet kívántak tőlük.

1 s Úgy tűnik, hogy a pusztulás ellenére ekkor Zubogy egyike volt a környék nagyobb lélekszámú és folyamatosan lakott helységeinek. Ezzel magyarázható, hogy a századforduló körül a szűkebb környék egyik protestáns egyházi központjává lett. A reformáció a vidéken az 1540—50-es években jelentkezett, elterjedését elősegítette a környéken is birtokos Bebek György áttérése. A reformáció helvét iránya az 1550-es évek végétől kezdett terjedni, s hamarosan létrejött a gömör—csetneki egyházmegye, mely 1595-ig a lutheránusokat és a kálvinistákat egyaránt magába foglalta. 1596-ban alakult csak meg a borsod— gömör-kishonti református egyházmegye, s ennek ebben az évben kelt canonica visitatio-jában találkozunk először Zuboggyal, mint református anyaegyházzal. Papjait 13. ILA 1968. 199., 1976. 106., valamint FORGÓN megfelelő címszavai. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy Forgón tévesen a Miskolc-nembeli Szuhafői családot is Ajtony-nembelinek vélte. Egyébként az Ajtony-nembeli családok családfájának megrajzolására Karácsonyi, Forgón és Ila egyaránt tettek kísérletet, egyik próbálkozás sem tűnik azonban kielégítőnek. 14. Az egyes családokra ld. FORGÓN. - Lehetséges, hogy a XV. századi forrásszegénység csak látszólagos, s csupán forráskiadásunk helyzetét tükrözi, önálló okleveles kutatásra ui. nem volt lehetőségünk. 15. ILA 1968. 198-201., 1976. 241, 246, 252, 270, 290. - A birtokosok helyzetére jellemző, hogy 1591 előtt a Dévényiek visszaadták egy zubogyi jobbágyuk költözési szabadságát, hogy tehetősebb földesúrhoz távozhasson, ök ugyanis nem tudták segíteni török fogságba esett öccse kiváltásában.