A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

FELD István: A zubogyi református templom kutatása

csak Ajtony-nembeli kurityáni nemesek e Miklós Zubogy, Nyárád és Ormos nevű falvait teljesen elpusztították, még a — bizonyára fából készült — házakat is elvitték.

9 A XIV. század elejétől a nemzetségből több, egymástól gyakran igen nehezen elkülöníthető család vált ki. Ezek egy-egy faluban telepedtek meg, ott udvarházat építettek maguknak, s ennek megfelelően később innen vették megkülönböztető nevüket is. Középnemesi birtokok jöttek így létre, majd ezek még tovább aprózódtak, és később sok birtokos a kisnemességbe süllyedt. Új birtokokat ugyanis egyre nehezebben lehetett szerezni, az amúgy is perektől támadott ősi birtokok távol feküdtek, s végül a nagy szaporodás miatt is egyre sűrűbben kellett a javakat egymás között megosztani. Zubogy is így lett az egyik család központjává. Először 1343-ban említik az akkor már néhai Demetert „de Zobody"-nak. A második generációból ugyan Heim fia, Lukács az 1320-as években el akarta adni a falut Bebek Domonkosnak, de — valószínűleg a Nyaradon birtokos Leukus fia László tiltakozására — szándékától végül is elállt. A birtok így továbbra is a Zubogyicsaládé maradt, melynek vezetői ekkor Demeter fiai, Beké és Péter lettek.

10 Először 1329-ben találkozunk velük egy Csanád megyei birtoküggyel kapcsolatban, ami azt bizonyítja, hogy ők még nem mondtak le az ősi Ajtony-monostora közelében fekvő birtokokról. Emellett szól az is, hogy az egyházi pályára lépő Péter később a közeli aradi káptalanban lett éneklőkanonok. A család Zubogyon élő fejévé így Beké vált, aki újabb birtokok szerzésével is megpróbálkozott. 1335-ben unokatestvérével, Heim fia Miklóssal a szomszédos Ragály egy részét vette zálogba a Csoltó-nembeliektől, 1355-ben azonban hiába pereskedett egy csákányi birtokrészért. Péter 1353-ban átíratta az egri káptalan 1283. évi beiktatólevelét, melyet hamarosan fel is használhatott a Csoltóiakkal folytatott határperben. A per 1357-ben megegyezéssel ért véget: közösen meghatározták a Ragály és Zubogy közötti birtokhatárt. Utoljára 1373-ban találkozunk Bekével — kit a század második felében mindig Zubogyi Demeter fiaként említenek -, ekkor már csak maga és három fia nevében íratott át egy oklevelet.

1 J A XIV. század közepén tehát Zubogy egy középnemesi birtokközpont lehetett. Itt állhatott a birtokos udvarháza, jelentős számú lakosság élhetett a faluban, s így nehezen képzelhető el, hogy ne lett volna temploma. Középkori oklevelek és a pápai tizedjegyzékek ugyan nem említik, így fel kell tételeznünk, hogy valamelyik környékbeli plébánia leányegyháza volt.

12 A XIV. század végétől már nincsenek adataink a Zubogyi-család birtoklásáról. Ila Bálint ugyan kimutat egy ágat egészen a XV. század végéig, a falu birtokosaiként azonban ekkor már az Ajtony-nemzetség másik családjának tagjait, az 1381-től feltűnő Szuhaiakat, vagy Szuhai—Orrosokat látjuk. Nem dönthető el, hogy öröklés vagy osztozkodás révén került-e birtokukba, de a család fő központja Alsószuha volt, ahol nemesi udvarházukról is tudunk. A család legjelentősebb tagja, Szuhai Orros Miklós 1427-ben 14, 1431-ben 31 és fél portát bírt Zubogyon, 1427-ben még további 19 portát látunk rokona, Szuhai 9. AUOXU. 635. 10. ILA 1940. 22-26., 1976. 106, 220. SZTÁRAY I. 169.,ZICHY I. 249, 272. 11. SZTÁRAY I. 59., ZICHY II. 537., III. 7-12, 80-88., AUO XII. 460. 12. ILA 1968. 198-199. - A tizedjegyzékekbó'l ismert templomokra: ILA 1976. 105-106. - Feltételezésünket megerősíti, hogy a szomszédos Ragály, a Csoltóiak birtokközpontja ma is álló temploma részletei és formája alapján már biztosan állt a XIV. század elején, Málé templomát más forrás említi ugyanekkor, s egyik sem szerepel a pápai tizedjegyzékekben. 36