A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

PARÁDI Nándor: A kácsi középkori lakótorony

Nekuda Vl.-Unger J., 1981. Hrádky a tvrze na MoravS. Brno, 1981. Németh P. 1966. Egy elfelejtett Veszprém megyei vár: Hölgykő. Műemlékvédelem, 10. Budapest, 1966. 142-144. Nováki Gy., 1969. Földvárásatások a bakonyi Cuha-völgy környékén. Veszprém megyei Múzeumok Közleményei, 8. Veszprém, 1969. 135-139. Nováki Gy.-Sándorfi Gy.-Miklós Zs., 1979. A Börzsöny hegység őskori és középkori várai. Fontes Archeologici Hungáriáé, Budapest, 1979. Pais D., 1926. Magyar Anonymus. Béla király jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeteiről. Fordította, bevezetésseljegyzetekkel és térképpel ellátta Pais D. Budapest, 1926. Pesty Fr., 1888. Magyarország helynevei történeti, földrajzi és nyelvészeti tekintetben. I. Budapest, 1888. Polla B., 1962. Stredoveká zaniknutá osada na SpiSi (Zaluzany). Bratislava, 1962. RégFüz ser. I. No. 25. 1972., Az 1971. év régészeti kutatásai. Budapest, 1971. RégFüz ser. I. No. 31. 1978., Az 1977. év régészeti kutatásai. Budapest, 1978. RégFüz ser. I. No. 32. 1979., Az 1978. év régészeti kutatásai. Budapest, 1979. RégFüz ser. I. No. 34. 1981., Az 1980. év régészeti kutatásai. Budapest, 1981. Sándorfi Gy. 1980. Motte-típusú várak a történeti Borsod vármegyében. Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XIX. Miskolc, 1980. 9-41. Szabó K., 1938. Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. Bibliotheca Humanitatis Historica, III. Budapest, 1938. Szentpéteri E., 1937. Scriptores rerum Hungaricarum ducum regumgue stirpis Arpadianae gestarum. I. Budapest, 1937. SzifR., 1960. Várpalota. Budapest, 1960. Temesváry F., 1960. Kulcstípusok és zármechanizmusok fejlődése a XII-XV. századig. Folia Archaeologica, XII. Budapest, 1960. 191-216. Topái J., 1972. Árpád-kori temető és templom Cegléd-Madarászhalmon. Studia Comitatensia, 1. Szentendre, 1972. 53-97. K. Végh K., 1966. Boldogkő várának feltárása. Herman Ottó Múzeum Évkönyve, VI. Miskolc, 1966. 109-170. Zolnay L., 1977. Az 1967-75. évi Budavári ásatásokról és az itt talált gótikus szoborcsoportról. Budapest Régiségei, XXIV. 3-4. Budapest, 1977. 3-152., 1-66. ábra, 1-212. kép. DER MITTELALTERLICHE WOHNTURM IN KACS (Auszug) Die archäologische Forschung in Kacs (Komitat Borsod) auf dem Festungsberg hat zu der ungarischen Festungsarchitektur der Arpaden-Zeit neue Angaben gegeben. Das rundförmige Gelände (Durchmesser: 26—27 Meter) auf einer bankförmigen Vorsprengung des Berges, südwestlich vom Dorf wird an dem höcheren Berghang von einem in Felsen gehauten tiefen Graben gegrenzt. In der Mitte des Geländes kamen Mauerreste eines Wohnturmes (10X10 Meter lange Quadratgrundriss, 2,5 Meter Mauerdicke) aus dem Steinschutt vor (Bild 1-2, 4-7). Der Stein wurde aus dem Graben abgebaut, der Grund der Mauer wurde auf den Felsen gelegt. Die äusseren Ecken wurden mit behauten Quadersteinen gebaut, die untersten Steine der Ecke von Südosten waren auf dem ursprünglichen Platz (Bild 3). Ein Teil der Seiten von Südosten, Osten und Nordosten wurde bis zum Rande des Grabens freigelegt (Bild 6-7). Die Keramik von der Bodenniveau (Bild 8/2, Bild 9-11), die Eisenwerkzeuge (Bild 12), ein Steinmörser aus dem Steinschutt (Bild 8/1) stammen wahr29