A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

CSERI Miklós: Népi lakáskultúra a Szuha-patak völgyében

kivarrták, az ágyat pedig szépen sarkosra, jó magasra vetették. Ezzel szemben a hétköznapi ágyban nem volt derékalj, és csak egy párnát és egy dunnát használtak. Un. tiszta ágy csak a vendégeket illette meg, de ezt kapott a gyerekágyas asszony is (igaz, hogy a szülés viszont a hétköznapi, saját ágyában zajlott le). A vendégágy vagy tiszta ágy a parasztoknál a tiszta szoba kialakulásával terjedt el. A lakóház mint munkahely Nyáron a házimunkák nagy része eloszlott a pitvar, a tornác és az udvar között, s ekkor jószerével csak a tésztát gyúrták a szobában. Télen viszont a hideg miatt szinte minden munka színtere a lakószoba lett. A házimunkák elvégzését nem szigorú, de sajátosan kialakult szokásrend szabályozta a két nem között. Meg kell állapítanunk, hogy a házimunkák aránytalanul nagy részét a nők végezték el, míg a férfiak az erősebb, de mennyiségileg kisebb fizikai munkákat vállalták magukra. A legfontosabb női házimunka a főzés-sütés volt, amire évszaktól függetlenül mindenkor szükség volt. Nyáron a határbeli munkákban az asszonynak is részt kellett venni, így az ebédet még a munkába menetel előtt elkészítette. Ha az asszony nem ment ki a mezőre, reá várt az ételhordás és a mosogatás is. A főzéssel kapcsolatos munkák nagy részét az asztalon végezték (pl. gyúrás, dagasztás stb.). Ezek voltak az ún. tiszta munkák. A krumpli, vagy zöldségpucolást már ritkábban az asztalon, inkább a széken, padon vagy a földön végezték. A főzés mellett családoktól függően periodikusan visszatérő esemény volt a kenyérsütés. A sütésre való előkészületek szinte az egész napját elvették az asszonynak. A lakást, a ruházatot stb. szintén rendben kellett tartani. Gyakoriságukat tekintve ezek a munkák is ingadoztak az évszakoknak megfelelően. Takarításra pl. télen gyakrabban került sor az állandó benttartózkodás miatt. Megkülönböztethetünk napi, heti és nagytakarításokat. A napi takarítás szellőztetéssel, ágyazással kezdődött, majd kisöpörték a lakást és fellocsolták a padlót. A locsolás során jellegzetes hurokmintákat rajzoltak a földre. A heti takarításkor a felsoroltakon kívül áttapasztották a ház földjét is. A padlót nyáron híg tehénganéjjal, télen pedig forrázott földdel mázolták fel, hogy ne repedezzen meg. Két-három hetente lehúzták az ágyneműt és kimosták. Nagytakarítást évente csak néhányszor csináltak, karácsonykor, húsvétkor és ősz elején. Újra meszelték ilyenkor a falakat, megtapasztották a padlót, letisztították az ajtókat, ablakokat. A kemencén és a tűzhelyen is ilyenkor végezték el a nagyobb javításokat. A mosást nyáron a kútnál, télen a házban végezték. A ruhákat hamulúgban mosták vagy kifőzték. Általában két-három hetente került sor a nagymosásra, míg az apróbb dolgokat hetente mosták. A vasalás a szoba asztalán történt, szenes vasalóval. Kifejezetten női munkák voltak még a fonás, szövés, kézimunkázás is. A ház körüli munkák legnagyobb része a gazdaasszony nyakába szakadt, esetenként nagyobb lánya vagy menye segített neki. A férfiakat nyáron szinte teljesen lekötötte a határban végzett munka, így a házimunkában kevesebbet tudtak segíteni. A nagymosáshoz vizet hordtak, a sütés-főzéshez fát vágtak, megjavították a kemencét, a tetőt vagy a falakat. Ha nyáron maradt is egy 277