A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

FÜGEDI Márta: A Bükkalja női népviselete

8. kép. Tardi kislány téli ünnepi viselete, 1933. 9. kép. Tardi menyecske nyári ünnepi viselete, Fején rojtos selyemkendő, alatta homlokra 1938. Fején bunkós kendő, vendégujjas gyolcs húzott fehér gyolcskendő. Festőkarton testál- ingvállat, rojttal és pántlikával díszített dakut, lást és selyemmel hímzett kötőt visel, visszájára selyemmel kivarrt templomi surcot visel, nyakáfordítva. Kezében csipkés szélű zsebkendő, vi- ban kádri és galáris. Saád Andor felv., Herman rág és olvasó. Leszih Olga feiv., Herman Ottó Ottó Múzeum, Itsz. 1565. Múzeum, Itsz. 1696. homloknál kicsit kilátszott. A keményített gyolcskendő még jobban kitartotta a fejkendőt, és jellegzetes szögletes formát adott. A Bükkalján is íratlan törvényei voltak annak, hogy melyik korosztálynak milyen színt illett viselni. A fiatal menyecskék kendője piros volt, majd 30—35 éves korig a bordó illett, ezután a barnazöld és kávészín, végül a fekete következett.

9 A kikötött kendőből alakult fejviselet szép példája a tardi bunkós kendő (9. kép). Elnevezése onnan ered, hogy a piros pipi karton kendőt berlinergyapjúval rojtozták körbe dúsan, s a rojtot galárisszemeken fűzik át, ettől még díszesebb és tömörebb lett. A bunkó készítéséhez a legtöbb tardi asszony maga is értett, de voltak, akik ezzel foglalkoztak és pénzért csinálták. A kendő felkötési módja a következő: legalulra, a kontyra féketőt kötnek, ez piros kartonból készült, egyszerű, díszítetlen. Homlok- és hátlapból áll, szabása hasonlít a régi szőrhímzéses vászon fokotokhoz.

1 ° Aljába korc van húzva, ezt a konty alatt hátul a tarkón húzzák össze. Ezután a kecellő következik, ami gyolcs homlokpánt, hátul 9. Vö: Gáborján A. gyűjtése, 1950. Herman Ottó Múzeum Néprajzi Adattára (továbbiakban: HOM.NA.) Itsz. 1290. ésCsilléry K. gyűjtése, 1952. HOM.NA. 1710. 10. Vö: Györffy I., 1956. 77. és U. Kerékgyártó A., 1937. 27. 246