A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)
SEMSEY Andor: Régi magyar ex librisek a Zempléni Múzeum gyűjteményében
művészeti Múzeumban rendezték meg. 1 Ugyanebben az évben adta közre az Esztergomi Főegyházmegyei Könyvtár az ottani könyvekben található ex librisek lajstromát. 2 1970ben Budapesten rendezték meg a XIII. Nemzetközi Ex libris Kongresszust, ebből az alkalomból az Orsz. Széchenyi Könyvtár mutatott be anyagából 113 lapot 3 , legutóbb pedig az Iparművészeti Múzeum a már említett Soó professzor-féle anyagból rendezett kiállítást 1978-ban. A régi magyar ex librisekkel foglalkoztak Varjú Elemér* Sikló ssy László, 5 Arady Kálmán, aki művészettörténész-doktorátusának témáját innen vette 6 valamint Nyireő István, a debreceni egyetemi könyvtár egykori igazgatója, ő állította össze a legnagyobb, régi magyar ex libriseket tartalmazó gyűjtemény, az Országos Széchenyi Könyvtár által kezelt anyag katalógusát, amely 1098 tételt tartalmaz. Ezek között nemcsak eredeti lapok vannak, hanem olyanok is, amelyek csupán reprodukció (legtöbbször fénykép) formájában találhatók a gyűjteményben. Ez a katalógus, minden hiányossága ellenére is (datálás, technikamegjelölés pontatlan, a rövid leírás nem teszi lehetővé a beazonosítást, könyvjegyként nem használt címeres metszeteket is felvesz stb.) jelenleg a legteljesebb és alapul szolgál a minden tekintetben kielégítő leíró katalógus elkészítéséhez. E sorok írója folyamatosan gyűjti az adatokat és a köz- és magángyűjteményekből, valamint az irodalmi utalásokból ismert adatok alapján (beleszámítva a kérdéseseket is) kb. 1400 régi magyar ex librisről adnak számot feljegyzései. (Ehelyütt szeretném megjegyezni, hogy régi könyvekből az ex librist kiáztatni barbár, kultúraellenes cselekedet, hiszen annak éppen az a hivatása, hogy a könyv sorsáról tudósítson. Szomorú jelenség, hogy a kereskedelemben gyakran találkozunk kiáztatott ex librisek nyomait viselő régi könyvekkel... Helyesebb azt a könyvvel együtt megőrizni és magába a gyűjteménybe annak csupán fényképét helyezni, feltüntetve, hogy az eredeti melyik könyvben van és hol található.) Az említett esztergomi katalógus is feltünteti a jelzeteket, sajnos a könyvtár átrendezésekor ezek a jelzetek megszűntek és Arady Kálmán kutatásai során több fontos ex librist már nem tudott a régi jelzetek alapján megtalálni. A következőkben betűrendben ismertetem a Zempléni Múzeum régi magyar könyvjegyei közül azokat, amelyeket alkalmam volt tanulmányozni és megpróbálok rámutatni azoknak művelődéstörténeti, grafikatörténeti és egyéb vonatkozásaira és utalni tulajdonosaik személyére. Helyszűke miatt az egyes könyvjegyekről csak a legszükségesebb adatokat közlöm, remélve, hogy előbb-utóbb sikerül a régi magyar ex librisek leíró, irodalmi utalásokkal ellátott katalógusát is tető alá hozni. Minden esetben hivatkozom az említett Nyireő-féle katalógus sorszámára, amennyiben ott fel van véve. (Ez a katalógus betűnként újra kezdi a számozást.) 1. Az Orsz. Magyar Iparművészeti Múzeum ex libris kiállításának katalógusa. Budapest, 1903. 2. Index signorum „ex-libris" dictorum ... Az esztergomi Főegyházmegyei Könyvtár „ex-libris" könyyjegyeinek lajstroma. Esztergom, 1903. 3. Régi magyar ex librisek 1521-1900. Leíró katalógus, Budapest 1970, Országos Széchenyi Könyvtár, összeállította Nyireő István. 4. Varjú Elemér: Magyar könyvgyűjtők ex librisei. Magyar Könyvszemle 1895. 2. szám. 5. Siklóssy László: Az ex libris Magyarországon és külföldön. A Gyűjtő különszáma, Budapest, 1913. 6. Arady Kálmán: Ex librisek a mohácsi vésztől 1900-ig. Doktori értekezés, készült a budapesti egyetem Művészettörténeti Intézetében, 1948. (Kézirat.) 7. Nyireő István: A régi magyar könyvtárjegyek 1521-1900, az Orsz. Széchenyi Könyvtár gyűjteményének betűrendes leltára 1970. (Kézirat). 222
