A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

SEMSEY Andor: Régi magyar ex librisek a Zempléni Múzeum gyűjteményében

1. A BAKONYBÉLI bencés apátság könyvtárának ex librise négysoros szedett szöveg nyomdai cifra keretben. (A többé-kevésbé díszes, főként keretdíszítéshez használt térzó'elemeket hívják nyomdai cifrának

8

.) Mérete: 37X67 mm, a 19. század első feléből. Számos példánya ismeretes. (Nyireő B:12). 2. BARTENSTEIN János Kristóf (1689-1767) osztrák államférfi feljegyzései fontos adatokat szolgáltatnak a dél-magyarországi szerbek történetéhez. A díszes címeres könyvjegy latin szövege fent a címerre utal, lent klasszikus idézet. Mérete: 90X 74 mm (Nyireő B:36). 3. A BATTHYÁNY-STRATTMANN nevet a Strattmann-féle hitbizomány élvezői viselték, kik 1769 óta római sz. birodalmi hercegek voltak, így rézmetszetű, címeres ex librisük ezután készülhetett. Mérete: 90X74 mm (Nyireő B:37). 4. BELNAI György Alajos (1765-1809) pozsonyi történetíró nyomdai szedésű, cifrákkal keretezett könyvjegye (mérete: 42x64 mm) a 18. század utolsó éveiben készült. (Nyireő B:152). 5. BENDE Imre nyitrai püspök (1824-1911) az általa XIII. Leó pápának ajándékozott könyveket díszes könyvjeggyel látta el, amelyeket Doby Jenővel, grafikatörténetünk kiemelkedő művészével (1834-1907) metszetett rézbe, 1892-ben, amint ez a metszet jelzéséből kitűnik. Az ex libris egyházi jelvényekkel ékesített címert ábrázol. Az ilyen ex librist, amely utal a könyv eredetére (adomány, hagyaték, vásárlás), esetleg az azt megszerző könyvtárra, emlék ex librisnek nevezzük.

9 Mérete 98x68 mm, Nyireő V:4 jelzés alatt, Vatikánnál írja le (1. kép). 6. A BRETZENHEIM német eredetű hercegi család 1803 óta volt Sárospatak ura, fiágon 1863-ban halt ki. Rézmetszetű ex librise szöveg nélkül két változatban ismeretes, az egyik birodalmi hercegi koronával, a másik máltai kereszttel, ez utóbbi van meg a ZM. gyűjteményében. A címer szívpajzsában perec látható, utalással a család nevére (Brezel = perec; az ilyen címert „beszélő címernek" nevezik). Mérete: 54x50 mm - Nyireő B:99 (2. kép.) 7. A BURCHARD-BÉLAVÁRY család címeres ex librise feltehetően a 20. század elején készülhetett, de lehet régebbi is, Nyireő nem említi. Mérete: 67X42 mm. 8. CSEKONICS Endre 1870-ben készült kőrajzú könyvjegye két méretben ismeretes, a ZM példányának mérete 47X33 mm. A számos ritkaságot tartalmazó könyvtár a 30-as években került aukcióra (Nyireő C:15). 9. A CSORNAI premontrei prépostság címeres ex librise ugyancsak két méretben ismeretes, a ZM példánya 69X54 mm. Nyireő C:22 alatt réginek jelzi, de készülhetett a századforduló után is, Nyireő darálásai nem mindig megbízhatóak. 10. A DEBRECENI ref. kollégium vonaldíszes, magyar nyelvű könyvjegyzékének mesterét Tóth Béla Erőss Gábor személyében gyanítja.

1 ° Minthogy aTiszántúli Ref. Egyházkerület 1797-ben mondta ki, hogy a tanítás nyelve magyar legyen, könyvjegyünk feltétlenül ezután készült. (Mérete 30X58 mm, Nyireő D:9.) 11. Az ESTERHÁZYAK pápai könyvtárának ex librisét a család griffes címere díszíti, ez fába v. fémbe van metszve, alatta szedett szöveggel a könyvtár őrzési helye és léniakeret a jelzet számára. (82X69 mm; Nyireő E:30.) 12. GUZMICS Izidor László (1786-1839) bencés apát, a reformkor egyik leglelkesebb munkása tagja volt a M. Tudományos Akadémiának is. Könyvjegye nyomdai cifra keretben 3 soros szöveg. Mérete 38x68 mm, a ZM példánya kék papírra van nyomva (Nyireő G:39). 13. HADIK András (1710-1790) címeres ex librisét nyilván nem magyar anyanyelvű rézmetsző metszette, a 8 soros szöveg utolsó sorába így kerülhetett „Gubernátor Pudensis" a „Budensis" helyett; a hibát először tollal javították, majd (mint a ZM. példányán látható) a hibás részt lecsiszolva ezt újra metszették. A hadi jelvényekkel díszített és a Mária Terézia rend nagykeresztjével ékesített címer szőlőfürtöt is áhrázol, így került egy példánya a Mezőgazdasági Múzeum 8. Szentkuty Pál: Régi hazai nyomdák mintakönyvei. Adalékok a magyar betű és a nyomdai „cifra" történetéhez. Budapest, 1940. 9. Arady Kálmán: Régi magyar emlék ex librisek. Magyar Könyvszemle 78. 1952.1. 59-66 1. 10. Tóth Béla: A debreceni rézmetsző diákok. Magyar Helikon, 1976. 223