A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)
CSORBA Csaba: A Fige család följegyzései
A Fige család tekintélyes, nagygazdacsalád volt a múltban, 40 hold földjük volt 1945 előtt. Birtokuk nagyságához képest szegényesen éltek, szalmatetős házukat az 1970-es évek közepén bontották csak le, helyére modern kockaházat épített az özvegy édesanyjával élő Fige István. A régi ház lebontásakor találták a fal között azt a füzetet, amelynek tartalmát ismertetni szándékozunk. A történeti följegyzések — ezzel kezdődik a füzet — 1842-től 1914-ig tartanak, több kéz jegyzésében. A további szövegek: halotti ének, imák, lakodalmas rigmus, köszöntő, néhány Petőfi-vers másolata a szövegközti feljegyzések szerint mind jóval 1914 előttiek. 1914-ben minden átmenet nélkül szakad meg a följegyzés. A Fige család Hernádnémetiben a Bajcsy-Zsilinszky u. 7. sz. alatt lakik, emlékezet szerint ott laktak a múlt században is, nagy, széles, hosszú, messze a Hernád felé lenyúló portán. A következőkben közreadjuk a szövegeket, változtatásokat csak a helyesírásban eszközöltünk. Egyrészt pótolnunk kellett a teljesen hiányzó központozást, másrészt javítottunk néhány helyesírási következetlenséget, pontatlanságot (betűkettőzések, j és ly felcserélése). Egészében azonban a szöveget változatlanul hagytuk, a nyelvjárási sajátságokkal együtt. A történeti följegyzéseket bekezdésekkel tagoltuk, hasonlóképpen tagoltuk a folyamatosan írt verssorokat. A kis és nagy kezdőbetű használatát a mai helyesíráshoz igazítottuk. TÖRTÉNETI FÖLJEGYZÉSEK 1842dik esztendőben április lődikán olyan szeles, havas eső esett, mely miatt sok barom elhullott az legelőn. 1843dik esztendőben novembernek első napján hasította ki az incsellér az új földet, az új telkeket, az őszi dűlőt, az közép dűlőt. Az Kacsásba vetettem gabonát november ődikán. 1835dik esztendőben meg indult az eső márcziusba, esett 46 nap; az egész aratásba nem volt száraz idő. Ha egy nap jó idő volt, más nap esett az eső, összecsírásodott az határon az keresztek fenékig. 1844dik esztendőben októbernek 15 estveli órájában olyan nagy villámlás volt 7 és 8 órakor. 1845dik esztendőben márczius 24dikén Húsvét ünnepében is olyan hó és fagy volt, hogy oda illett volna a legderekabb télbe is. 1845dik esztendőben júliusnak 19dik volt az nagy árvíz, amelyben az új sor házakat mind elrontotta: összesen 32 ház, az egyéb épületeken kívül. Széjjel az helységbe réten az szénát mind felvette, elrontotta végképpen, el veszett. A vetéseket is a réten számtalan sokat elrontott. 1846dik évbe márczius hónapjában földbe mindent el vetettük a kukuriczán kívül. 1848 évbe április 9dikén jött be nállunk és az egész Európába a szabacság, akkor szűnt(ek) meg az úrbéri-viszonyok, az rabota szolgálat, dézsma tasja (= taksa) s. a. t., melynek öröm ünnepet tartottunk. Húsvét másod napján az egész helységbe vígasság volt, 51 üveg bortel fogyasztottunk akkor az ünnepbe. 1848dik évben 9dik augusztusban be kellett kirukkolni az gyepre, ekreczérozni az nemzet őrseregnek legelsőben. 1849dik évben április 19dikén Debreczenbe tartatott Németibe gyűlelés, el végződött, hogy ötödik Ferdinánd Magyar országnak többé nem királya, mert hitét megszegte, respublika kiáltatott. 1849 évben május 30dikán és június 7kén tartatott a Nemzeti ünnep. 1850dik évben igen hideg és nagy hó volt, tartós hideg tél az 30dikhoz hasonló. 1850dik évbe október 23dikán estve 7 órakor nagy villámlás volt és mennydörgés volt és eső, zápor. 126
