A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)
CSORBA Csaba: A Fige család följegyzései
1850dik évbe deczember 14kén meg kesztük az határ mérést az H. Németi Választmány. 1850dik évbe Karácsony szombatján elég szép őszi idő volt, mindég jó idő, kevés sár, néha kevés fagyás, az marha mindég kívül járt Karácsonyig. 1851 évbe egész januárius hónapba, 24dik napjáig mindég jó idő, száraz meleg, de azután fagyás, havas idő, így szóval alig szebb téli idő volt, igen kevés hideg. 1851 évbe egész két kapáláson és az egész aratáson egész kánikulába mindég esős idő volt. Víz áradás egyik a másikat követte, az rétet el borította, az Sikébe az szénát boglyákat felvette, az sarjút elrontotta. 1851 évbe elég szebb termés volt, mind gabona mind búza, árpa és zab, kukuricza, köles, széna is bőségesen. Sarjú is, kit a víz el nem rontott, kender is jó, de krumpli még az földbe el rohatt. Ez évben nagy villámlások és ég csattogások voltak, égi háborúk, jégesők. 1851 július lOkén indult az eső; rendszerint minden héten három vagy négy nap esett, egész október 7dik napjáig, akkor lett jó idő, mindég jó meleg napok jártak. 1851 évbe november 16kán nagy eső esés volt; 17kén elindult az hó esés, nagyon csúnya idő volt. 1852dik évbe április lódikán éjjel volt egy szigorú, csúnya hó zivatar és utána olyan fagyás, hogy az dohány plánták megfagytak; sőt még az őszi vetések is megfagytak. Kevéssé ennek utána minden éjjel kemény fagyás volt majd az egész kánikulába. 1853 évben egész télen által esett az eső. Fagyás nem volt egész télen. Tavasz szántás közbe sokszor egész heteken esett az eső és hóeső, április 12kén két nap egymás után. A krónikát megszakító megjegyzés: Fige Sámuel írta 1887. 1855 évbe deczember hónapjában igen száraz kemény idő volt. 1856 évbe január hónapjában elindult az eső, mindég esett egész hónapba. 1856 egész tavasztúl egész József naptól egyszer esett eső 21 júniusig, de még akkor sem sok. Szénánkbul igen kevés, egy egész telek után 15 vagy 16 rudas, gabonábul középszerű, árpa legkevesebb. 1857 évbe június 22diktől megázott az föld jól; egész őszig mindég szárazság volt is sokáig. 1858 évbe januárius hónapjában ismét kezdődött az száraz tél, mindég hó nélkül, az tavasz száraz, eső nélkül 8dik májusig. Az jég az Hernádba benne volt József után 8 napig. 1858 évbe olyan száraz nyár volt, akit nem értünk. 1872dik évben megindult az eső márczius elsőén és esett az 23 nap Gyümölcs oltóig. Akkor megállt az eső és nem volt eső június elsőig, még harmat sem, csak az nagy szelek, szárazság és por. Június 5-6kán vetettük az kukuriczát; kender is beért, kender is lett bőven, de gabona kevés, árpa kevés, az gabona kelt 8-9 pengőbe for(int), az kukuricza 6 for(int) 26 kr, árpa 520 kr, az zab 3 for(int), köles 6 fo(rint), búza 10 pen(gő). 1872ben nem volt fagyás egész karácsonyig, még dér sem. Karácson hetin is virítottak az füvek úgy mint nyárban, nagy sár, az szekerek nem tudtak menni. 1863ban minden féle marhánkbul kipusztultunk az é(h)ség miatt; marhánk éhen döglött, mert csak port evett mikor hazajött estve, leszettük az épületrűl az matringot, ászt evett, az erdőről hortunk fa galyat, de ászt sem szabad volt. De szeptemberbe meg indult az eső, volt mező, de nem volt minek enni. 1863ban volt az nagy é(h)ség, nem termett semmi, nem volt eső egész nyáron, az Nyírbe jártunk gabonáért, kompiért, 6 pengő forint volt az gabona. Olcsó volt az marha, amely azelőtt (? ) volt 300 száz forint, az lett száz forint, egy lovat lehetett venni 3 bankó forinton, az legszebb juhot 50 krajczáron. Nálunk csak esztendeig volt az nagy csapás, nagy é(h)ség, mert nem termett egy szóval semmi, nem kaszáltunk, nem volt mit, de az Kunságban három esztendeig volt az éhség, nem termett semmi, egész nyáj juhokat elhajtották az vásárra, ha nem költ el, elcsapták, nem kellett senkinek, mert nem volt neki mit adni enni; egy font marhahús egy garas volt, juhot nem mértek. Olyan éhség volt, hogy az házakat, falukat elhagyták, az marhája megdöglött gulyástul, házat beszegeszték, az gyermekeket szekérre hanták, országoltak, ahol kaptak, kéregettek; olyat nem értünk soha. Deczemberbe megindult az eső, volt mező, de nem volt minek enni, az árpa kihánta az fejit, kivel járt az marha egész karácsonyig, a ló mindég egész tavaszig az vetésen járt. 1863 volt Lengyel országba oly áldás volt, hogy sosem volt oly. Onnét hordtuk az gabonát, lisztet, gabonát lehetett venni 2 forint 40 krajczár. De mikor hazajött, 6 forint volt. 127