A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. (1981)
L.WOLF Mária: Adatok Abauj vármegye középkori településrendjéhez
98 L. WOLF MÁRIA szolga neveként: Tuca. Ugyanilyen alakban, szintén személynévként, a Váradi Regestrumban is megtalálható. Ez a személynév talán a magyar toka testrész névből magyarázható. 15 Valószínűnek tartom, hogy ez a kis falu az Árpád-korban is magánföldesúri birtok volt, ezt látszik alátámasztani a falu névadása is, valószínűleg első birtokosa nevét viseli, hasonlóan annyi más Árpád-kori faluhoz. 16 Hogy a Czudarok előtt kik birtokolták nem tudjuk, de feltételezhető, hogy ez a család, amely Nagy Lajos idején szerzett ezen a vidéken birtokokat ténylegesen már az 1416-os beiktatás előtt is birtokolta Toka földjét. Régészeti adatok egyelőre csak a falu XIII. századi létéről tanúskodnak. Hogy meddig élt, mikor pusztult el erre csak egy szondázó ásatás tudna választ adni. Kupa-Horváti A lelőhelyet Kupa (B.-A.-Z. megye, encsi járás) közvetlen közelében találtam. Nem összefüggő terület, ezért számmal jelöltem a tulajdonképpeni lelőhelyeket. Világosan látszik azonban, hogy egy viszonylag hosszan élő település maradványai ezek. 1. lelőhely A lelőhely Homrogdról a Lencsés-tanyán keresztül a faluba vezető út jobb oldalán, a patak partján helyezkedik el. Az első lelőhely a falu szélénél kezdődik, kb. 500 méter hosszan és 200 méter szélességben húzódik a domb oldalán. A leletanyag vegyes, többnyire középkori (XII— XV— XVI. sz.), kevés későbronzkori cseréppel keveredve. 2. lelőhely A lelőhely az út jobb oldalán, egy élesen kiugró domb aljában helyezkedik el kb. 150 méter hosszan és 100 méter szélességben. Leletanyaga meglehetősen egységes, XII— XIII. századi cserépdarabokból áll, de van közte XIV— XV. századi is. Kevés patics és állatcsont is került elő innen. 3. lelőhely Az út jobb oldalán, az élesen kiugró domb déli lejtőjén helyezkedik el kb. 50 X50 méter terjedelemben. Ezen a kis lelőhelyen újkori törmelékek, állatcsont és nagyon sok XIV—XV. századi cserépdarab került elő, több kályhaszem-töredékkel együtt. Ezen a lelőhelyen is találtam azonban egy-egy darab bronzkori, császárkori, több XII. századi cserepet és néhány vasszöget is. 17 A három lelőhely tulajdonképpen egyetlen középkori falu nyoma, amely a leletanyag alapján valószínű, hogy a XII. századtól a XVI. századig élt. Az 1. lelőhely még nem a középkori falu, ide csak a szántás következtében kerültek a cserepek. A 2., 3. lelőhely területén mindenhol sok paticsot, égett fekete foltot találtam, ezek talán házak foltjai. A 3. lelőhely fölött, a domb tetején egy helyen nagyon sok patics került elő, lehet azonban, hogy ezek a lebontott Fecske-tanya (erről a tanyáról kapta mai nevét az egész dombsor) maradványai, keltező cserépdarabok nem voltak mellette.
