A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. (1981)
L.WOLF Mária: Adatok Abauj vármegye középkori településrendjéhez
ADATOK ABAÜJ VÁRMEGYE KÖZÉPKORI TELEPÜLÉSRENDJÉHEZ 99 Kupa közelébe két elpusztult középkori falut is lokalizál Györffy György: Kereszt és Horvátit. Mindkettőről azt írja, hogy valaha Kupától délre feküdtek, közelebbi irány megjelölést azonban nem ad. Az első katonai felmérés nem említi ennek a területnek a nevét. Lipszky térképén Kupa közelében, tőle délre szerepel egy Kupa-Kércs helynév 18 és kissé távolabb, ugyancsak délre Horváti praedium. 19 A második katonai felmérésen Kupától délnyugatra, a tomori határral szomszédos dombsoron, a mai Lencsés tanya közelében jelölik Kuppa-Kércs-et 20 , nem jelölik viszont Horvátit. Pesthy is említést tesz kéziratos helységnévtárában Kupa mellett egy Horváthipusztáról, de semmi közelebbit nem mond róla. Borovszky az Abaúj vármegyében elpusztult falvak között említi Horvátit („puszta Kupa mellett"), szintén irány megjelölés nélkül. 21 Kupa 1860-as úrbérrendezés előtti térképén 22 Horváti puszta a Kupától délkeletre fekvő dombsoron (itt van az általam talált lelőhely), sőt még a Vadász patak túloldalán, a mai Lencsés tanya helyén is, terül el. Kércs helynév nem szerepel ezen a térképen. Érdekes megemlítenünk, hogy a 9 évvel később, az úrbérrendezés után készült térképen 23 már nem szerepel Horváti puszta, mint ahogyan a modern térképeken sem, és nem tudnak ilyen elnevezésről a kupaiak sem. A fentiek alapján az általam talált középkori települést, amely Kupától délkeletre van, Horváti elpusztult faluval azonosítom. Noha több helyen említik Kupa határában Kereset is, amint ezt láttuk, az egyetlen térképen (a második katonai felmérés térképe), amelyen pontosan megjelölik a helyét az én lelőhelyemmel szemközti domboldalra, Kupától délnyugatra lokalizálják. Kupa úrbérrendezés előtti térképe világosan mutatja, hol volt Horváti puszta, ennek helye pedig egybeesik az általam talált lelőhellyel. Kércs első és egyetlen okleveles említésének tartja Györffy György a Váradi Regestrum 1222-es adatát. 24 Itt azonban egy Qecy névalak szerepel, amelyet a Váradi Regestrum összeállítói Kéty-mk értelmeznek és a Forrótól északnyugatra levő mai Baktakékre vonatkoztatják. A Qecy névalak számomra is a Kéty olvasatot teszi inkább elfogadhatóvá, nem tartom valószínűnek, hogy a Váradi Regestrum említett helye a Kupa közelében levő Kércsre vonatkozna. Kérccsel kapcsolatban valószínűbbnek látszik egy 1256-os adat. Monajkeddi határjárásában több környező, részben ma is meglevő (Homrogd, Selyeb), részben már elpusztult (Pocsaj, Horváti), falu között nemes Kych határát is említik. A névalak és a vele együtt felsorolt falvak fekvése arra enged következtetni, hogy itt valóban a Kupa közelében levő Kérésről van szó. 25 Mint fentebb láttuk, Horvátit 1256-ban említik először a monajkeddi határjárásban (possessio Horwath). 1273-ban IV. László a Horuati-ból való várjobbágy fiúkat öröklött földjükkel együtt státusukból kiveszi és királyi szerviensek közé emeli. 26 Említik még Horvátit 1319-ben, amikor az országbíró előtt lefolyt perben István fia Miklós és Miklós fia János Horvátit (HuruatiHuruat) vásárolt birtokának mondja, míg Tiba fiai Zous és Márk szerint ez a föld nem Horváti, hanem Kupa nevet visel és az ő öröklött földjük. 27 Ez az oklevél is bizonyítja, hogy a két falu annyira közel volt egymáshoz és határuk annyira elkülönítetlen, hogy maguk az ottlakók sem tudták teljes bizonyosság-
