A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. (1981)

L.WOLF Mária: Adatok Abauj vármegye középkori településrendjéhez

ADATOK ABAÜJ VÁRMEGYE KÖZÉPKORI TELEPÜLÉSRENDJÉHEZ 97 Horváti puszta az úrbérrendezés! térképen Az első katonai felmérésen Dok már csak mint patak és dűlő név szerepel, ugyanazon a helyen, amelyet ma is Toknak neveznek.

9 A d—t hangváltás azonban a magyar nyelvben is előfordul, a németben pedig gyakori, nem kétséges tehát, hogy a két név azonos. Lipszky Repertóriumában nem szerepel Tok nevű dűlő Forró határában, a falutól nyugatra eső egész határrészt Oskolaszer néven említi.

10 Nem szerepel Tok a második katonai felmérésen sem

11 és a Pesthy-féle kéziratos helységnévtár sem említ ilyen nevű dűlőt Forró határában. Oskolaszer néven ismerik ezt az egész határrészt, mint ahogyan ez a mai térképeken is látható.

12 A falu lakossága azonban ismeri és ma is használja a Tok elnevezést erre a területre, sőt egy monda is fűződik hozzá. A faluban úgy tudják, hogy ezen a részen volt egy Tok nevű város, amely elsüllyedt. Ennek a városnak arany keresztje szintén itt, a föld mélyén rejlik, amelyet egy 18 éves legény ökörfogattal szánt majd ki.

13 Toka falu neve puszta, képzővel nem bővült személynévből, azaz a legősibb magyar névadási módon keletkezett. Az alapjául szolgáló személynevet már a Dömösi Adománylevélbea (1138, 1329)

14 megtaláljuk egy Tolna megyei