A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. (1981)

M. KOZÁK Éva: Régészeti kutatások a szalonnai református templomban

8 M. KOZÁK ÉVA anyagot közöl. Szalonnát XI. századi településnek jelöli, templomát prerománnak.

6 Molnár Vera összefoglaló munkájában összegyűjtötte a történeti Magyarország eddig ismert összes kerek templomát. Foglalkozik eredetükkel, rendszerezi őket típusonként, megállapítja kronológiai sorrendjüket, alaprajzukat, fontosabb méreteiket közli, és nagy irodalmat ad. Szalonna építését a XI. századra helyezi, és analógiájaként a kisnánai és ösküi templomot hozza fel.

7 Genthon István

8 a. XII. századra, Kozák Károly

9 SL XII—

XIII. századra datálja kerek templomunk építését. A legújabb tanulmány Dénes Györgytől

10 való, aki részletesen foglalkozik a település történetével, és feudális szálláshelynek jelöli meg. Régészeti kutatást, falkutatást ez ideig nem végeztek a templomon, így a továbbiakban az újonnan előkerült részletek és a történeti adatok alapján kíséreljük meg a jelentős magyar műemlék vizsgálatát, értékelését. A honfoglaló magyarság a IX. század végén, X. század elején a Maros és Tisza völgyét, egyes tiszántúli területeket, a Duna—Tisza közét szállta meg. Krónikáink szerint a hét vezér egyike Acsádj. a Sajó mellett települt le. Béla király jegyzője a következőket írja: „Azután Árpád vezér és nemesei innen felkerekedve a Nyárád vizéig vonultak, s tábort ütöttek a^patakok mellett attól a helytől kezdve, melyet most Kacsnak mondanak. Árpád itt nagy földet 1. kép. A templom helyreállítás előtt [Király György felv.]