A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. (1981)

M. KOZÁK Éva: Régészeti kutatások a szalonnai református templomban

RÉGÉSZETI KUTATÁSOK A SZALONNAI REFORMÁTUS TEMPLOMBAN 9 2. kép. A templom délkeletről (Myskovszki 1900) [Mihalik Tamás feh.] adott Ocsádnak (Ousac), Örsúr apjának. Örsúr, a fiú aztán ott, annak a folyónak a forrásánál várat épített, amelyet most Örsúr várának hívnak."

11 Az Orsúr vezéri voltára utal a nevében megtalálható „úr" méltóságnév.

12 Az utóbbi években kutatásokat végeztek Kacson.

13 Bizonyítást nyert, hogy a kácsi plébánia templom az Örsúr nemzetség által alapított bencés apátság helyén áll. A kolostor a templom déli oldala mellett húzódott. Alapítását a templom alaprajza, a megmaradt építészeti részletei alapján a XI. század második felére helyezik. A vár, mely a krónikákban szerepel, a Kacsra vezető út bal oldalán lévő hegyen látható csekély maradványokkal. Feltehetően itt a XI—

XII. században egy sziklaárokkal körülvett lakótorony állott. Minden valószínűség szerint a honfoglaló hét vezér egyikének Acsádnak utódjai, az Orsúr nembeliek Kacson rendezték be szállásterületük központját. Várat, templomot, kolostort már a korai időkben építettek. Az Örsúr nemzetség birtokai a Sajótól az Eger patakig terjedtek. Magukba foglalták a Bükk alját és a környező hegyvidéket. A szállásterület végleges birtokba vételét a X. század második felére helyezik, István király uralkodásának idejére. Az ő uralkodásának idején alakult az egri püspökség is, melyhez egyházigazgatásilag a terület tartozott. A nemzetség a XII—XIII. század folyamán már több ágra szakadt. Az adatok szerint 20 falu volt a XIII—XIV. században a kezükben, és ezek a Tisza-part, Sajó-torkolat, Bükkalja, Bükk és Tordai hegyvidéken feküdtek. A következő falvak tartoztak ide: Abrány, Bikk, Damak, Filtó, Geszt, Hejőtő,