A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. (1981)

M. KOZÁK Éva: Régészeti kutatások a szalonnai református templomban

RÉGÉSZETI KUTATÁSOK A SZALONNAI REFORMÁTUS TEMPLOMBAN M. KOZÁK ÉVA Az ország északi határvidékén, Szendrőtől északra, a Szár-hegy déli nyúlványánál, a Bódva patak partján fekszik Szalonna község. Nevét a szakirodalomban a település központjában fekvő, dombon épült középkori temploma tette ismertté (1. kép). Különösen fontos műemlék számunkra a templom szentélyrésze, mely eredetileg rotunda volt. Az utóbbi évtizedekben, az újabb kutatások során a kerek templomok száma jelentősen nőtt, de ezek csak alapfalaikban maradtak meg. Felépítményében is megmaradt, építészeti részleteket is tartalmazó épületeink kevés számúak. így a templomunk kutatása során nyert adatok bővítik a körtemplomokról eddig szerzett ismereteinket. A szalonnai templomról az első tudományos megfigyeléseink a század elejéről származnak. Az előkerült falképek kapcsán kerül a kutatók vizsgálódási körébe. Myskovszky Viktor műtörténész 1901-ben folytatott terepszemlét a MOB megbízásából a templomban.

1 Rövid leírást közöl az épületről. Véleménye szerint a „kettős szentélyű" templomot a XII. század végén, XIII. század elején emelték. Utal arra, hogy körkápolnáknál fordul elő ilyen szentély, de még nem mondja ki határozottan, hogy itt egy körtemplomról van szó. A szentélyben előkerült apostol freskókat a XIII. század elejére datálja. Gerecze Péter 1905-ből származó Magyarország műemlékeit összefoglaló munkájában megemlékezik a templomról, és rövid irodalmát közli.

2 A templom 1922. évi tatarozása során előkerült további értékes falképekről a sajtónak közzétett anyagból értesülünk először. A helyszínen járt Szőnyi Ottó, aki templom építését a XIII. századra helyezi, felfigyel egy XV. századi átépítésre. A diadalíven talált falképekről megállapítja, a fentmaradt felirat szerint, hogy Szepesi András festette a XV. században.

3 A templomnál valamivel későbben járt Leszih Andor, aki beszámolójában már határozottan utal arra, hogy itt körtemplom állott, és korát a XI. századra datálja. A korai falképek Szőnyi Ottó vizsgálata után kerültek elő. Leszih Andor már ezeket is értékeli. Próbálja különválasztani az egyes festékrétegeket koronként. Magáról az épületről keveset ír.

4 Az első bővebb összefoglaló munkát épületünkről Szabó Ferenc készítette. Közli az épület alaprajzát, épületleírást ad. A körtemplomot carnáriumnak tartja. Észreveszi, hogy a hajórész későbbi toldás eredménye. Az előkerült falfestményekkel részletesen foglalkozik. A körtemplom apszisában előkerült consekrációs keresztet a XII. századra, a Margit-legendát ábrázoló falfestményt a XIII. századra, a diadalív alakjait a XV. századra datálja.

5 Az utóbbi években a bővülő kutatások révén egyre több tanulmány készült a körtemplomokról. H. Gyürky Katalin a veszprémi Szt. György-kápolna tárgyalásakor részletesen foglalkozik a körtemplomokkal, nagyszámú analógia-