A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. (1981)

DÉTSHY Mihály: A sárospataki egykori trinitárius kolostor építéstörténete

74 DÉTSHY MIHÁLY mellien feleől lakom".

6 Az új istálló építkezését a szomszédságban hamarosan meg is kezdték, és a prefektus a fejedelemnek erről írt beszámolóiban bőséges, ha számunkra nem is teljesen egyértelmű tájékoztatást adott épületünk környezetéről és a szomszédos épületekről.

7 A borháznak is szánt új istálló a korábbival együtt a vár 1635. évi leltárában már szerepel. Feltehetően ez „Az Waar élőt való Uy Istalo" és „Uy Istalok mely vagyon az Var előth", ahol üres és tele boroshordókat írnak össze, míg a régebbi a „Hazak alat való 2dik Istálló", a „házak" pedig Debreczeni emeleti szállásának szobái.

8 Az 1639. évi leltárban mint „Praefactus Uram Hazay alat való bor haz" szerepel a földszinti istálló, és ez előtt húzódott a „Praefectus Uram hazaj alat való Tornacz allia", amelyről a „keözepső Istálló" is nyílt. Az újabb épület megnevezése ekkor „Praefectus Uram Udvaron való konyha mellett léuő Istálló".

9 1639 nyarán a szomszédságban újabb építkezéshez láttak. A fegyvertár, czajkház helyére nézve a prefektus augusztus 18-án tett javaslatot. Mint a korábbi építkezésnél is, újabb lakóházakat kellett előzetesen lebontani, ami részben magyarázza a belső város főleg nyugati oldalán a házak számának 1631 és 1650 között az urbáriumokból megállapítható erős csökkenését.

10 Debreczeni Tamás 1650. március 18-án, 80 éves korában bekövetkezett haláláig az épületben lakott. Az 1650-ben készült és 1657-ben revideált urbárium az uradalmi épületek sorában az „Álgyu öntő ház" és a Czaik ház" között „Eo Ngok háza"-ról megjegyzi: „Ez házban Debreczeni Thamas uram lakvan, most Rationaria, et Frumentaria ház", azaz számtartó ház és terményraktár.

11 1651-ben azonban az épület rövid időre jelentősebb szerephez jutott. Rákóczi Zsigmond és a pfalzi választófejedelem árvájának, Henriettának esküvőjére lakodalmas háznak rendezték be, majd a hercegné német udvartartását szállásolták el itt. Lorántffy Zsuzsanna 1651. február 20-án az új prefektusnak, Klobusiczky Andrásnak írt levelében így rendelkezett: „Az Solennitashoz való haz felől ket izbenis irtunk knek, hogy az Debreczeni vram haza félét kell meg csináltatni... az mint kgd Javallottá nem kell felette az háznak Uy epületet csinálni, mert Nagy terhe leven, az Allyanak, nehezen állya meg hanem csak az Mostani hazakot kell meg beöuiteni, hosszabbítani, hogy az után ismét vgy igazithassak mint most vagyon, mert az Nemet Vduart oda kell szállítani az hazakban, egyebütt helyek nem lehet illendeő".

12 A lakodalom valóban itt zajlott le, de az udvartartás már 1651 őszén kiköltözött, miután Henrietta, majd Zsigmond is meghalt. Ezt követően lett „Szám vevő Ház és Frumentaria", ahogy még az 1676. évi urbárium is nevezi, amely szerint a szomszédos „Czajth Haz csak üszögében vagyon", tehát talán az 1670. évi felkelés leverése alkalmával leégett.

13 Az 1688. évi összeírás „Őfelsége magtára" megjelöléssel sorolja fel, miután a Thököly-szabadságharcot követően a Rákóczi árvák birtokait a kincstár lefoglalta, a külső várban pedig császári katonaságot szállásoltak be. A szomszédos gazdasági épületek ekkor nagyrészt már romokban álltak, valószínűleg az 1680. március 26-án egyik fegyvertárban keletkezett tűzvész következtében

14

. 1693-ban, röviddel II. Rákóczi Ferenc visszatérése előtt újabb összeírás készült, amely a romos gazdasági épületek után így írja le: „Uy Czejk Hász egynihanj részben vagyon, melyben most eő Felséghe Proífont mestere lakik."

15