A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. (1981)
DÉTSHY Mihály: A sárospataki egykori trinitárius kolostor építéstörténete
A SÁROSPATAKI EGYKORI TRINITÁRIUS KOLOSTOR ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 75 Az épület történetében ebben az évben állt be újabb fordulat. II. Rákóczi Ferenc hazatérése előtt Bécsben tárgyalást folytatott a trinitárius rend osztrák tartományfőnökével, és felajánlotta, hogy Sárospatakon lehetővé teszi számukra kolostor alapítását. 16 A Szentháromságról elnevezett szerzetesrendet a XII. sz. végén Franciaországban alapították a keresztesháborúkban mohamedán fogságba esett keresztény foglyok kiváltására. Bécsben a rend 1688-ban telepedett le, és Rákóczi elsőként kezdeményezte, hogy Magyarországon kolostort alapítsanak. Az osztrák—magyar rendtartomány Annales címen kiadott története szerint 1693. március 30-án indult útnak Bécsből két szerzetes, egyikük a fejedelem korábbi tanulótársa a neuhausi jezsuita kollégiumban, hogy Patakon megismerjék a felajánlott ingatlanokat és egyéb feltételeket. Félévnél hosszabb ott-tartózkodás után 1694. január 1-én kapták végül kézhez Rákóczi és húga, Julianna, továbbá annak férje, Ferdinandus Gobertus Aspremont herceg aláírásával az alapítólevelet. Ebben, az Annales szavai szerint — az eredeti oklevél elveszett,— az alapítók a rendre ruházták kolostor és templom kiépítése céljára „azt a kőépületet, amelyet a néhai Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony építtetett házassági frigyre lépő fia, Rákóczi Zsigmond udvartartása számára". Az építkezés költségeit a két testvér azonos arányban megosztva magára vállalta. A házat ebben az időben a császári terményfelügyelő lakta. Hogy pedig a kolostor ne szenvedjen telkének szűkös voltától, hozzácsatoltak két szomszédos épületet egy utcával együtt, amely valamilyen régi és félig romos palotát választott el a szóbanforgó kőépülettől. Az alapítók 13 szerzetes eltartására további jelentős alapítványt tettek. Mindezek fejében fenntartották maguknak a kegyúri jogokat a kolostor fölött. Kikötötték, hogy a templom bejárata fölött és a fejedelem magánkápolnájában kizárólag a Rákóczi- és az Aspremont-címert helyezhetik el. A szentély evangéliumi oldalán fenntartott ülőhelyet, továbbá magánkarzatot is kikötöttek a maguk számára, és fenntartották maguknak a „nagyobbik kápolnában", feltehetően a templomhajóban a temetkezés kizárólagos jogát. 17 Az alapítólevélben említett ingatlanok többségükben egyértelműen azonosíthatók többi forrásunk adataival összevetve. Figyelemre méltó, hogy az épület meghatározására éppen 1651. évi lakodalmas ház szerepét említik. Egybevág az 1693. évi urbárium adatával az a megállapítás, hogy a házban ekkor a császári terményfelügyelő lakott. Nehezebb azonosítani az ingatlanhoz csatolt két szomszédos épületet. Egyikük bizonyára a telek nyugati végén ma is fennálló lőporház, amely később is szerepel a kolostor tartozékai között. Erről az 1688. évi összeírásban olvashatjuk: „Fegyvertartó ház, egyik pusztán áll, a másik, ahol a lőport tartják, fennáll" 18 . Az utcát az épület mellett mint sikátort Debreczeni Tamás több levelében említette. Az 1728. évi összeírás a kolostor után külön megemlíti ezt: „ugyanott északra egy utcácska". 19 A „romos palota" említését az alapítólevélen kívül csak az uradalom 1714. évi leltárában találjuk még, amelyben épületünkkel kapcsolatban írják: „ennek szomszédságában régi paloták romjai állnak" és „e paloták mögött van az uradalomhoz csatolt Kerczel-féle ház". 20 Ezeket a „palotákat" a többi összeírásban felsorolt épületekkel nem lehet egyértelműen azonosítani.
