A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. (1981)

DÉTSHY Mihály: A sárospataki egykori trinitárius kolostor építéstörténete

A SÁROSPATAKI EGYKORI TRINITÁRIUS KOLOSTOR ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE DÉTSHY MIHÁLY A sárospataki várnegyed, a városfalakkal körülvett egykori külső vár, más nevén belső város területén ma alig egy tucatnyi épület áll a XVII. század elején összeírt, százat is meghaladó ház maradékaként. Ezek között egyik legjelentősebb a várkastélyhoz legközelebb, a várkert bejáratánál emelkedő mai Borostyán-szálló ódon egyemeletes épülete. Sarkain bástyaszerű kiugrásokkal tagolt tömege zárja le a várnegyed utcájának, a város középkori főutcájának nyugati házsorát. Az épület története a XVII. század első harmadáig nyúlik vissza. I. Rákóczi György, aki 1616-ban Lorántffy Zsuzsannával házasságra lépve lett Sárospatak — előbb csak részbeni, 1621-től már egyedüli — földesura, rezidenciája, a várkastély vagy belső vár szomszédságában kezdte kiépíttetni az uradalom gazdasági központját. Első ízben az 1631. évi pataki urbáriumban szerepeltek a belső város háztulajdonosainak felsorolása után az uradalmi épületek, „Az var kapuia eleőtt az Urunk házai": az „Agyú eönteő haz", „Száraz Malom haz" és „Az Nagi uy keő haz"

1

. Ezek a vár főhomlokzata előtt húzódó, ma már feltárva újból látható száraz árok mentén végződő utca nyugati oldalán röviddel az összeírás előtt, feltehetően korábbi lakóházak helyén épültek. Az utánuk negyediknek földesúri tulajdonként felsorolt „Herczegh Sidmond Uram haza" ezek sora mögött álló, korábban épült lakóház volt, amelyet Rákóczi udvari embere számára vásárolt.

2 A „nagy új kőház", amelyet későbbi említései alapján azonosíthatunk épületünkkel, eredetileg istállónak készült. Chernél György, az uradalom akkori prefektusa 1631. május 31-én az építkezésről szólva erre vonatkozóan írja a fejedelemnek: „gondom lesz... az Istallorais".

3 Az urbáriumban felsorolt szomszédos épületről augusztus 1-én jelenti: „Az saraz monott el vegezthek", azaz befejezték az Erdélyből, Alvincről kiküldött újkeresztény ácsok, malommesterek.

4 1632-ben a fejedelem új prefektusának, Debreczeni Tamásnak az ekkor már elkészült új épületben ajánlott fel szállást: „Szállása kegdk Pataki belseo varosunkban ot légien az hol leg iobnak es leg alkalmatosbnak iteli lenny, akar Egrine hazában, kit mijs alkalmatosnak itelteonk, akar penig az vyonnan epeölt istállók felet való vy hazainkban, valahol kegdk tetzik".

5 Debreczeni az utóbbi javaslatot fogadta el. 1633. június 20-án írja a fejedelemnek: „Istállókat kellene cinaltatnom mert ciak Egi Istallois nincien it ezen az keő Istállón kiweol