A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. (1981)
M. KOZÁK Éva: Régészeti kutatások a szalonnai református templomban
26 M. KOZÁK ÉVA 16—17. kép. A sekrestye maradvány feltárás közben, és helyreállítás után [Féld István felv.] pontokon is megfigyeltek. Feltehetően a sekrestye középkori padlószintjét képezte. A 3. árok legkeletibb szélén előkerült a sekrestye belső északnyugati sarka. Az északkeleti külső sarkához később 100x125 cm-es támpillért építettek, az északnyugati sarkon nem került elő támpillér. A feltárás során rekonstruálhatóvá vált a sekrestye alaprajza, a belmérete 550 X370 cm. A falak vastagsága 95 cm, átlagban. A falak alja 125 cm mélyen került elő. Keleti fala a kerek templomhoz épített támpillérhez, nyugati fala a hajó északkeleti szögletnél levő támpillérhez épült hozzá. Ezekből megállapítható, hogy a templom támpillérei valamivel korábbiak, mint a két épület (15., 16., 17. kép). A sekrestyefal közelében egy kisebb osszáriumgödröt is találtak. A 3. árokban nem került elő észak—déli irányú fal, mely a temlomot és az esetleges udvarházat összekötötte volna. A két előkerült építmény alaprajzilag közel megegyező. Az azonos kialakítás révén gondoljuk, hogy az osszárium és sekrestye egyidőben épült. A XV. század folyamán épültek, de annak inkább az elején. Az udvaron álló fa harangláb az ajtókeretén megmaradt bevésés szerint 1786-ban készült. A kerítőfal nyomvonalán látható, hogy követi a már megépült haranglábat. A sekrestyét 1808-ban bontották le. Feltehetően az azt követő időben épült meg a kerítőfal. Az építéshez bizonyosan felhasználták a lebontott sekrestye anyagát is. Kerek templomunk korának, építési idejének meghatározását több tényező nehezíti. Okleveles adatunk csak a XIV. századból maradt ránk, így építését írásos feljegyzésből nem ismerjük, de ez jellemző más rotundákra is. Az újabban előkerült kerek templomok alapfalak, így felépítményüket nem ismerjük. Hasonló jó állapotban fentmaradt téglaépületünk kevés ismeretes, így nem sok adat kínálkozik összehasonlításul. A régészeti kutatásunk kevés helyre korlátozódott, csak úgyszólván a templom belsejére. Datálható síranyagunk nincs, a leletanyagunk minimális. A kerek templomok eredete a római építészetből vezethető le. Átvette az ókeresztény építészet, és terjesztette tovább a középkorban. A régi keresztény-