A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. (1981)

M. KOZÁK Éva: Régészeti kutatások a szalonnai református templomban

RÉGÉSZETI KUTATÁSOK A SZALONNAI REFORMÁTUS TEMPLOMBAN / 27 ség a centrális épületeket bizonyos meghatározott alkalmakra építette, ezek keresztelőkápolnák, temetőkápolnák és vértanúk tiszteletére emelt épületek voltak.

36 A nyugat római birodalom i. sz. 4—5. században hatalmilag meggyengült, és fölénye megszűnt. Tovább élt a keletrómai birodalom, Bizánc. A nyugatrómai birodalom helyébe a germán államokból kialakult Karoling birodalom lépett a 9. században, amely már feudális állam volt. A 9. század elején I. Miomir uralkodásának idején jött létre a nagy morva birodalom, mely a mai Csehországot, Lengyelországot és a mai Szlovákiát a Garamig foglalta magában. A magyarok betörése hozzájárult bukásukhoz. A Dunántúlon Pribina állt a szláv állam élén, amelyben a 9. században már uralkodó volt a latin kereszténység. A Tiszántúlon és Erdélyben élő népek a keleti vonzásterületbe tartoztak, és így inkább megőrizték a bizánci rítusokat.

37 A honfoglaló magyarság tulajdonképpen ezekkel a hatalmi tényezőkkel került kapcsolatba, ezek hatottak rá. Nemcsak politikai, gazdasági, de művészeti és szellemi életükre is. A kerek templomok építése a VIII—

X. században Európában és a bizánci birodalom területén elterjedt építési forma. Közép-Európában Sziléziában, Csehországban, Morvaországban, Szlavóniában, tehát lényegében a két nagy hatalmi szféra befolyása alá került területen, mind a nyugati, mind a keleti hatás érvényesült építésükben. A kutatás eddigi megállapításai szerint az első kerek templomok Közép-Európában, a Karoling és OttO;kori nyugati példák alapján épültek, de azoktól sokkal egyszerűbb formában. Általában félköríves hajóval, félköríves szentéllyel építették őket. A megfigyelések alapján Közép-Európában határozott csoportot alkotnak a rotundák.

38 A régészeti kutatások alapján megállapítást nyert, hogy a közép-európai korai államok fejedelmi és hercegi udvaraiban épültek az első kerek templomok.

39 Ezek hatására Magyarországon is a legkorábbi rotundák a kereszténység első központjaiban, királyi birtokokon épültek. A veszprémi Szt. György kápolna a X. században épült királynéi birtokon, és plébánia templom lehetett.

40 A sárospataki rotunda a XI. században királyi szálláshelyen állt, és Patak első plébánia temploma volt.

41 Esztergomban a királyi palotához tartozó, XI. század első felére tehető magánkápolna került elő.

42 A kerek templomok száma a XII—

XIII. században jelentősen megnőtt, és ekkor már falusi plébánia templomként épülnek többnyire. A történeti bevezetésben már tárgyaltuk, hogy a Bódva völgyét, így Szalonnát is a honfoglaláskor az Örsúr nemzetség szállta meg. A kevés számú adat alapján is tudjuk, hogy a magyarság vándorlása során, az őshazájában megismerkedett a keleti kereszténységgel. István király ideje, a keleti és nyugati rítus „békés együttélésének" kora.

43 Fokozatosan az utóbbi válik uralkodóvá, de Bizánchoz a magyarság az Árpád-korban számos szállal kötődik, ez gazdasági és szellemi életünkben egyaránt tükröződik. A Szt. György, Miklós, Demeter tiszteletére szentelt egyházak titulusa is például bizánci eredetre vall. Templomunk védőszentje a szíriai eredetű Antióchiai Margit. A névadó, a legenda szerint az antióchiai pogány pap keresztény hitre tért leánya, aki miután Olybrius helytartó szerelmét elutasította, az úr parancsára változatos