A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. (1981)
VÉGVÁRI Lajos: Choma József festészete
162 VÉGVÁRI LAJOS mutatja, hogy Rudnaytól is sokfelé vezetett a művész kiteljesedés útja. Ehhez azonban erős alkotói személyiség, elméleti következetesség lett volna szükséges. Choma, mint a róla szóló emlékezések és az őt ábrázoló képmások mutatják, 13 joviális, engedékeny és alkalmazkodó ember volt. Rudnay tanítása a kívántnál nagyobb mértékben hatott rá, s emiatt nehezen találta meg saját személyes lehetőségeit. Mégis első bemutatkozásait elismeréssel fogadta a kritika és nagy reményeket fűznek további munkásságához. Különösképpen a táj vonzza, ezért a főiskolai nyári művésztelepeken alkotta legjobb műveit. 1924-ben Mátrafüreden, 1925 és 1927-ben Makón dolgozott, közben egy nyarat töltött Szegeden. 14 Makó vált művészi alakulásának fontos színhelyévé, a Maros bokroktól szegélyezett, dús vegetációt, érdekes fényhatásokat kínáló partjai, széles víztükre sok képét ihlette. Makóhoz kötötte szerelme is. Egy idevaló lánnyal, Dégi Erzsébettel 1928-ban házasságot kötött. A főiskolai diploma 15 megszerzése után egy ideig a makói művésztelepen élt, majd hogy megteremtse családja megélhetésének feltételeit, Maroslelén tanyát bérelt, tehenet vásárolt és kísérletet tett a gazdálkodásra. Ez az időszak festészetének kiteljesedése. 16 Bár a háborús viszontagságok miatt sok műve elpusztult, a fennmaradóit alkotások is alapot adnak az ítéletre. E munkái tanúsága szerint a fény és árnyékhatásra épített kompozíciókat festett. Egy-egy sötét, dekoratív tömegű facsoport köré sorakoztatta motívumait, ezt a központi magot a jóval világosabb háttér segítségével kifejező rajzolatúvá alakította. Az árnyékfoltok ellensúlyozására a horizont táján fénytől áthatott, a levegőperspektíva törvényszerűségeinek megfelelő könnyedén rajzolt vagy festett képelemeket helyezett el. Miként a holland tájfestők, szereti a magas égboltot és a sűrűsödő-ritkuló felhők adta fedett világítást, vagy a sötét égi foltok mögül előretörő fénysugarak megnyugtató derűjét. Ennek a felfogásnak legjobb reprezentánsa a Vihar a Maros felett című vegyes technikával készült festménye. Jól jellemzi e művét Borbély László: „Kiváló mesterre vall, hogy egy-egy kis lapjára fordított zöld krétadarabbal majd ugyanazt kevés feketével, sárgával vagy éppen kékkel összedörzsölve miképpen ad végtelen távlatot képének, mennyi életet ad jócskán leegyszerűsített, összefogott felületeiben." 17 Nemcsak a borús, fojtott hangulatok kifejezésére törekedett, hanem egy sajátos rajzos plein-air stílust is alakított ki. Szép példája ennek a Nyári napsugár című alkotása. 18 Ezt és más hasonló műveit élénk, nemegyszer izzó színvilág jellemzi. Mindez azt bizonyítja, hogy a Rudnay műteremben elsajátított romantikus stílustól sikerült valamennyire elszakadnia, anélkül hogy esztétikai elképzelései változtak volna. Az enyészet, a pusztulás, a minden motívumot megtépázó idő és a világ felett uralkodó, kiszámíthatatlan jellegűnek ábrázolt égbolt jellemzik makói képeit. Kifejezik a természetben élő, a tanyavilágban való eligazodásának gondjait: vagyis az ősi megkötöttségek között vergődő paraszti életérzést. A belenyugvás és az alárendeltség lírája árad ezekből a művekből, melyeken csak ritkán kap helyet az öröm, a derű. Valóban: optimizmusra nem volt oka, mivel tanári álláshoz nem jutott és vidéki városokban rendezett kiállításai sem hoztak jelentősebb anyagi sikert, 19
