A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. (1981)

VÉGVÁRI Lajos: Choma József festészete

CHOMA JÓZSEF FESTÉSZETE 163 4. kép. Vihar a Maros partján őt is érintette a parasztságot is sújtó nagy gazdasági világválság. Nemcsak anyagi helyzete romlott, de egyre terhesebbé vált a tanyai élet is. Gyermeke született, az aggódó szülők messzinek találták a várost, amelynek egyéb megszokott kényelmességei is hiányoztak, elsősorban fiatal feleségének. Choma elhatározta, hogy fix fizetést nyújtó állást szerez, hogy rendezett anyagi körülményeket biztosítson családjának. Hiába kilincselt felesége a hivatalokban, intézményekben, Makón nem talált megfelelő munkát, ezért a művész 1935-ben hazautazott szülővárosába. Diósgyőrött a gépgyárban kapott állást, műszaki rajzolónak alkalmazták.

20 Ismerősei, tisztelői támogatásával lakáshoz jutott

21 és most már lehetővé vált, hogy családja is áttelepüljön Miskolcra. Az otthonteremtés sok gondjához a kenyérkereső foglalkozáshoz való idomulás nehézségei is társultak. Nem volt könnyű feladat az eddig kötetlen életmódot felcserélni az alkalmazottéval. Műszaki rajzot készíteni sem lehetett nagy öröm egy olyan ember számára, aki megszokta, hogy vonalaival érzéseket, észleléseket fejez ki. További problémát jelentett a környezetváltozás. Bár életének két évtizedét Miskolcon töltötte, de festői témáira, személyes kifejezési módjára Makón és a Maros partján talált rá. A hegyek világa, a nagyobb város házrengetegének látványa s megtisztulásként a nyugalmas folyópartok hiánya olyan új vizuális élményt kínáltak, aminek a saját művészetbe