A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. (1981)

VÉGVÁRI Lajos: Choma József festészete

CHOMA JÓZSEF FESTÉSZETE 161 2. kép. Főiskolai tanulmányrajz 3. kép. Choma rajza apjáról (1922) mészetű volt. Aki a modern felfogás követőjévé szegődött, az a művészi személyiséget bármiféle a művészettel kapcsolatban hozható társadalmi szolgálat fölé rendelte, illetve eleve azt választotta, hogy a művészet mindenfajta kötöttségtől elszakad és azt a hitet vallja, hogy a művészeti tevékenység célja és értelme magában a műalkotás létrehozásában van.

10 Aki a hagyományos művészet folytatását választotta, az magával hozta a régi művészet társadalmi kötöttségeit. A probléma abból ered, hogy ezek a „szolgálatra" vonatkozó kötelékek értelmüket vesztették, mivel a modern mecénás a maga elképzelése szerint való műtárgyat kívánt vásárolni, ami egyben a művészet konvenciókba való dermesztését az esztétikumnak áruvá való silányulását vonta maga után.

11 A festés örömére szorítkozó művészek közül sokan beleestek ebbe a csapdába, így Choma is; nem vették észre, hogy a múlt mércéjének megfelelő esztétikumának az az alapvető hibája, hogy nem teljesíti a művészetnek azt a sokszor szubjektívnek látszó lehetőségét, hogy egy személyiség önkifejezésén túl az alkotót meghatározó világképről, annak problematikájáról is nyújt valamilyen élményt. A pályakezdő művésznek a választásban benne rejlik egész jövője: akkor midőn Choma Rudnay Gyula osztályára kérte magát, elzárta magát más művészet befolyásoló lehetősége elől. Ez a megállapítás nem jelenti azt, hogy Rudnay osztálya a konvenció melegágya volt.

12 Éppen Barcsay Jenő példája