A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

BODNÁR Zsuzsanna: Egy kárpátukrán falu lakáskultúrája

EGY KÁRPÁTUKRÁN FALU LAKÁSKULTÚRÁJA BODNÁR ZSUZSANNA Az általam vizsgált falu Komlóska, a Zempléni-hegység közepén helyezkedik el, egyike a legelzártabb, a népi műveltség tekintetében is a legkonzervatívabb falvaknak. Fényes Elek a következőket írja a faluról (1851): „Abaúj vármegyében levő orosz falu. Erdőhorvátihoz fél óra, 32 római katolikus, 590 görög katolikus, 5 református, 16 zsidó."

1 A kárpátukránok betelepülésének ideje és okai még ma sem teljesen tisztázottak. Ezzel kapcsolatban két elképzelés vált közismertté szakirodalmunkban: 1. Az ukránok a XIII. századtól kezdődően Galíciából települtek át az Északkeleti-Kárpátokba, s fokozatosan népesítették be Máramaros, Bereg, Ung, Zemplén korábban lakatlan vidékeit.

2 A lengyel földesurak elnyomása elől a XVI—

XVII. században települtek át ukrán parasztok főleg a Rákóczi birtokokra (a török pusztítás miatt kevés volt a munkaerő). 2. Abaúj és Borsod megye lakossága a XIV. század végén egészen magyar volt. Azok a falvak is ismeretesek már a XIII—

XIV. században, amelyek a XVIII— XIX. században részben vagy egészben ukrán lakosságúak voltak.

3 Az ukrán lakosok csak a XVII—

XVIII. században tűntek fel a magyar települési területen apró foltokban, s településeik középkori alapítású, de a török hódoltság idején elpusztult magyar falvak helyén létrejött szekunder jellegű telepek voltak. Ez a tény nagyban meghatározta későbbi sorsukat. A magyar falvak közé ékelődött ruszin lakosság napjainkig megőrizte nyelvét és bizonyos vonatkozásban kultúráját is. Komlóskán földművelésre alkalmas terület alig van, a tenyérnyi földek megművelésével asszonyok és öregek foglalkoznak. A legkorábbi időszakban csak a szűk patakvölgyek, majd a XIX. századtól egyre nagyobb intenzitással visszaszorított erdőterületek vékony talaja szolgált földművelésre.

4 A legutóbbi időkig másodlagos maradt a fő jövedelmet nyújtó fa-, erdőmunkák és az erdei gyűjtögetés mellett. A hegyi legelőkön sok szarvasmarhát, juhot legeltettek. Az állattenyésztésre utal ma is a szántóföldek kerítéssel való védelme utak mentén, legelők szomszédságában. A gyenge termés kiegészítésére — az erdő és famunkákon túl — a szegényebb emberek a távoli vidékeken kerestek idénymunkát.

5 1. Fényes Elek 1851. 135. 2. Paládi Kovács Attila 1973. 330—331. 3. Paládi Kovács Attila 1973. 333. 4. Ikvai Nándor 1967. 13. 5. Ikvai Nándor 1967. 174.