A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

SÁNDORFI György: Motte típusú várak a történeti Borsod vármegyében

MOTTE-TÍPUSÚ VÁRAK A TÖRTÉNETI BORSOD VÁRMEGYÉBEN 31 SZIHALOM—ÁRPÁD-VÁR A helyszínt a magyar régészet már régóta ismeri, és nagy részben mint őskori, kisebb részben mint honfoglaláskori lelőhelyet tartja nyilván. Első említője Fényes E.

63 első kutatója Foltiny J.,

64 aki vázlatos térképét is közli. Kandra K. részletesen foglalkozott vele.

65 Gárdonyi G. leírta, hogy a tojásdad alakú földhalom magassága 3,8 m, a földsánc hossza 630 m.

66 (1979-ben 2,5 m kúpmagasságot, illetve 320 m kerületet mértünk a vár feltételezett határán.) A lelőhelyről többen írtak, de vagy csak említették,

67 vagy a Foltiny-féle ásatás leleteivel foglalkoztak.

68 KaliczN. 1969-ben a Heves megyéről írt régészeti összefoglalóban az alábbiakat közölte: „A megye legrégebben ismert, hatvani műveltségbe tartozó telepe a szihalmi Árpád vár. Ásatásokat már a múlt század második felében végzett rajta Foltiny János, ez azonban nem volt szakszerű. A telepből előkerült igen sok agyagedény, csont- és kőeszköz, sőt öntőminta jutott a Nemzeti Múzeumba. A szihalmi Árpád várat az Eger patak (a legújabb megyetérkép szerint a Rima, S. Gy.) és széles mesterséges árok vette körül."

69 Szabó J. Gy. SL megye honfoglaláskori leletei között felsorolta földvárban talált levél alakú vas nyílhegyet,

70 K. Végh K. pedig leírta a 358. sz. ház udvarán talált Árpád-kori temetkezéseket.

71 A várra vonatkozó okleveles adatot nem ismerünk, de a helység nevét már megtaláljuk Anonymus Gestájában, ahol elmondja, hogy a honfoglaló magyarok e helyen Árpád vezérnek leveles színt építettek. Tény, hogy a birtokon a XI. sz-ban királyi, vagy hercegi udvarhely volt. Szihalmot 1261-ben azonban már ugyanúgy az egri püspökség birtokai között sorolták fel, mint Kisgyőrt.

72 63. Fényes E., Magyarország geográfiai... IV. 131. 64. Foltiny J., ArchÉrt., 4/1870/.75—77., Századok, 4/1870/442. 65. Kandra K., ArchÉrt., 10/1876/. 46. 66. Gárdonyi G., ArchÉrt., 34/1914/. 384. 67. Szendrei J., ArchÉrt., 34/1884/131, 135, 137. Lossonczy L, ArchÉrt., 22/1902/346. Leszih A., NumKözl., 7/1908/97. Szendrei J., HadtörtKözl, 28/1927/266. Kemenczei T., ArchÉrt., 90/1963/ 171. BándiGy., JanPannMuzÉvk., 13/1968/65. KaliczN., Die Frühbronzezeit in Nordost-Ungarn. Bp. 1968. 134. BónaL, Die mittlere Bronzezeit Ungarns und ihre südöstlichen Beziehungen. Bp. 1975. 147. 68. A leleteket ismerteti Rómer F., Compte rendű. IV. 96. értékeli Ipolyi A., Századok, 4/1870/431. A várat részletesen leírja SoósE., OSZK. Kézirat 6. köt. 366., az őskori állatfigurákkal foglalkozik Makkay J., ArchÉrt., 86/1959/135. A bronzkori növényi magvakról P. Hartyányi B.—Nováki Gy.—Patay Á. MagyMezőgazdMuzKözl., 1967—1968. 20., a bronztárgyakról Kemenczei T., HÓMÉ., 7/1968/19. 69. Kalicz N., Heves megye műemlékei. 1. Bp., 1969/25, 27. 70. Szabó uo. 55. 71. K. Végh K., HÓMÉ., 9/1970/79. 72. Győr ffy Gy., Az Árpád-kori... 807—808 72/a Már a Börzsöny hegység váraival foglalkozó munkánkban felvetettük azt, hogy miként nevezhették okleveleinkben a tatárjárás előtti kisméretű korai feudális várakat. (A Börzsöny hegység... 96.) A kérdéssel legutóbb Miklós Zs. foglalkozott „Árpádkori földvárak a Gödöllői dombvidéken." (Disszertáció. Kézirat.) c. munkájában. Véleménye szerint a kisméretű középkori földvárak a prédiumok központjaival, a curiákkal (curtisokkal) azonosíthatók. Véleményét alátámasztja, hogy több olyan esetről tudunk, amikor magát a curiát, örökösödés esetében, nem osztották fel. így pl- »a Miklós comes testamentumát megörökítő, 1231-ben kelt oklevélben. A comes felosztotta birtokait fiai között. Egy praediumot viszont osztatlanul hagyott örököseire, mégpedig olyan