A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

FEJŐS Zoltán: Kivándorlás Amerikába a Zemplén középső vidékéről

KltóNÖORLÁS AMERIKÁBA A ZEMPLÉN KÖZÉPSŐ VIDÉKÉRŐL 301 ként a G. Germani által kidolgozott elméleti modellt alkalmazzuk. Ennek lényege, hogy általában a népmozgások (így, az országon belüli, a falu—város közötti illetve az interkontinentális migráció) vizsgálatában három szintet kívánatos elkülöníteni. A szerző sémáját kissé módosítva

40 a kutatás következő három aspektusát határozzuk meg: 1. objektív szempontok, 2. kulturális szempontok és 3. szubjektív szempontok. Objektív szempontok. Ebben az esetben a kivándorlásra késztető okok objektív vonatkozásait elemezzük; döntően két tényezőt: egyfelől a vonzó és taszító faktorok együttesét, másfelől a kivándorlást célzó területek és a szülőhely közötti viszonyokat, a közöttük levő kapcsolatok feltételét és természetét. Lássuk ezeket a helyi példán! Az elvándorlás objektív indítékait az adatközlők válaszaival is körbetapogathatjuk: „Nehéz vót a megélhetés itt akkoriban", „szegénység vót idehaza", „nem vót pénzecske", „apámat szorította a kapca", „sokan vótak, mán gyerekek, nemigen számíthattak semmire", „nem vót munkaalkalom" — szólnak a válaszok. Világos, hogy itt a taszítóerők tükröződnek. Mivel a mögöttük álló mély gazdasági, társadalmi összefüggések a történeti szakirodalomban ma már közismertek, ezúttal csak utalni szeretnénk ezekre. A falvakban jelentkező bizonyos demográfiai nyomás, az egészségtelen birtokstruktúra miatt jelentkező paraszti földéhség,

41 a belső társadalmi mobilitás szűk csatornái az ipar csekély felszívóképessége, illetve alacsony bérviszonyai, a nemzetiségi területeken a nyílt nemzetiségi elnyomás egyaránt taszítóerőként jelentkezett.

42 E fő tényezők, amelyek országosan jellemezték a kivándorlást, a konkrét, helyi esetekben is világosan kitapinthatóak. Különösen itt, a szűkös határral rendelkező hegyifalvakban okozott égető problémát az aránytalan földbirtokmegoszlás. A túlnépesedés okozta nagyméretű földigény kielégítését a nagybirtok túlsúlya és kötöttsége akadályozta.

43 A visszaemlékezésekben tehát nem véletlen az az egyöntetű vélemény, hogy az útrakelők legfőbb célja a hazatérés utáni földvásárlás volt. Nagyrészt nem a végleges letelepedés szándékával, hanem átmeneti munkavállalással, az anyagi gondok enyhítéséért fogtak vándorbotot. Mindjárt jelentkezik tehát a dolog másik oldala is, a le nem becsülhető vonzerők kérdése. Az Amerikában vállalt munkával a gyarapodás, pénzszerzés lehetősége mindenki előtt világos volt. „Aki akkor szerezni akart, Amerikába ment." Kedvező munkaalkalmak és a hazainál jelentősebb jövedelmek jelentették a fő vonzerőt, hiszen a hazai lassú és szűk területekre koncentrált tőkés fejlődés jelentős hátrányban volt az újvilági gazdasági lehetőségekhez képest.

44 Ezek a vonzó ténye40. G. Germani, 1964. 159—163. A migráció vizsgálatának objektív, normatív, pszichikai-szociális szintjeit állapítja meg. 41. A mélyebb okokat is érzékelővé kevés kortárs, a földéhségben és a föld kötöttségében jelölte meg a legfontosabb kivándorlásra késztető okot. Pl. Nemény B., 1911. 23. és Antal G., 1908. 24—25.: „tényleg causalis nexus van a kivándorlás és a földbirtok megkötöttsége között." 42. Az okok részletes elemzését a történeti munkák sokoldalúan elvégezték. Vö.: Rácz I., 1962. 88— 98.; Polányi I., 1964. 350 okk.; Puskás I., 1974. 36. okk. 43. Például Zemplén megye fele ezer holdas nagybirtok. Vö. BresztovszkiE., 1908—1909. 169. Ezen a vidéken a szűkös határra utal Deák G., 1965. 159. is. 44. A kortársak a fő vonzerőt a hazai és amerikai bérek közötti disparitásban, Antal G., 1908. 35., az előnyösebb kereseti lehetőségekben látták György /., 1910. 4. i