A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

FEJŐS Zoltán: Kivándorlás Amerikába a Zemplén középső vidékéről

300 FEJŐS ZOLTÁN térünk ki, hiszen ez nem tartozik szorosabban témánkhoz. így csak az utalás szintjén említjük meg, hogy míg Zemplén megyében a kivándorló magyarok aránya csak 40% körül mozgott, addig Abaújban előbb kétharmadát, később háromnegyedét tette ki.

33 A visszavándorlás számszerű jellemzése, ha lehet még problematikusabb feladat. Különösen a többszöri oda-vissza vándorlás okozott gondot a statisztikák készítőinek. Az anyaországba való visszaáramlás a kezdetektől, egészen az első világháborúig (majd korlátozottan a két háború között is) fclyamatcs volt.

34 A hazatérés egy-egy nagyobb hulláma mindig kapcsolatban állott az amerikai gazdasági válságokkal, így például az 1907—1908-as években.

35 Általában 30—50 százalékos visszavándorlási aránnyal szokás számolni, de egyesek még 80%-ra is becsülik, ami kétségtelenül túlzás.

36 A két vármegye vissza vándorlása szintén az elsők között szerepelt. 1899 és 1913 között — a statisztika szerint — Abaújba a kivándorlók 30,7%-a tért vissza, Zemplénbe ugyanekkor 32,5%.

37 Abszolút számokban számolva ez összesen 40 304 fő, amely az eddigi arányoknak megfelelően körülbelül AA—45 ezer főre kerekíthető. A két megye hazatérőinek száma tehát az országos viszonylatban kb. 450 ezer

38 visszavándorlónak valamivel több mint tíz százaléka. A számadatok sorolását befejezve megállapítható, hogy a két vármegye kivándorlása országos jelentőséggel bírt, s a felvidéki mozgalom fontos részeként tartható számon. Úgy véljük, hogy a választott területről kiindulva, a kivándorlás vizsgálatának eredményei olyan reprezentatív anyagot jelenterek, amely az országos tendenciákat is jellemezheti. SZEMPONTOK A KIVÁNDORLÁS OKAINAK VIZSGÁLATÁBAN A kivándorlás igen komplex jelenség, különösen a század első évtizedében tetőző gazdasági emigráció. Az elvándorlásra késztető okok körül a kortársak körében heves polémia alakult ki, a legszélsőségesebb nézeteket felvonultatva. S mindez nem véletlen. Az elemzők nyújtotta változatosság a lényeget tükrözi, nevezetesen azt a tényt, hogy a gazdasági emigráció „indítékait nem lehet egyetlen tényezőre visszavezetni."

39 A valóságban ezek a folyamatok bonyolult formábanjelentkeznek, megvilágításukhoz több szempontot együttesen kell figyelembe vennünk. Mivel a kivándorlás sajátos migrációs jelenség, nagy segítséget nyerhetünk a migrációs vizsgálatok eredményeiből. Kiindulási hipotézis33. Stat. Közi. 75. A nemzetiségi megoszlásra az idézett történeti munkák részletesen kitérnek. 34. A kivándorlókat az első világháború nehéz helyzetbe hozta, különösen az Egyesült Államok hadbalépése után, amikor is új és régi hazájuk hadiállapotba került egymással. A hazatérés elé akadályok gördültek és ez csak hosszas huza-vona után, a háború befejeződésével sikerülhetett. 35. A válság nyomán fellépő nagy visszaáramlási mozgalmat részletesen elemzi Kertész Gy., 1910. 30—36.; RáczI., 1965. 476. 36. Szántó M., 1970. 57. 37. A visszatérés legélénkebb 1908—1913 között; 43,2%, illetve 39,4%. Stat. Közi. 59. táblázat. 38. A 450 ezer visszavándorló csak az Egyesült Államokból visszavándorlókat jelenti. Rácz I., 1971. 61. 39. Kovács J., 1977. 8.