A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)
FEJŐS Zoltán: Kivándorlás Amerikába a Zemplén középső vidékéről
KIVÁNDORLÁS AMERIKÁBA A ZEMPLÉN KÖZÉPSŐ VIDÉKÉRŐL 299 A vizsgált községek a leghevesebb kivándorlási körzetbe, a felvidéki körzetbe tagolódnak. 25 Mivel e kicsiny, eldugott falvakról statisztikai felmérés külön nem készült, a két megye adatait kell az országos átlaghoz vonatkoztatni. A megyék közötti különbségek ellenére jellemző, hogy a három legélénkebb kivándorlási évben (1905—1907) a felvidéki kivándorlás jelentősen meghaladta a természetes szaporulatot (196—277%-ban); minden községben tömeges útrakeléssel számolhatunk. 26 Annak ellenére, hogy kiugró kivándorlási központ — mint pl. Zemplénben a homonnai és szinnai járás — nincs falvaink között, mindenképpen egy erős átlagszint jellemző s az adatközlők emlékezetében is élénk vándorlás emléke él. Feltűnőbb méreteket csak időnként Fony község kivándorlása öltött. 27 Boldogkőváralján az 1900-as adatokhoz képest nem egészen tíz év alatt a lakosság létszáma 22,5%-kal csökkent 28 s a különbözetet kitevők túlnyomórészt Amerikába vándoroltak. Vidékünkről a kivándorlás szinte egyet jelentett az Egyesült Államokba, kisebb mértékben Kanadába irányuló vándorlással. 1899-től az első világháborúig terjedő időszakban, Magyarországról az USA-ba kivándorlók összlétszámát legkevesebb 1 millió 800 ezerre becsülik. 29 Ugyanekkor Abaúj és Zemplén megyéből — a hivatalos statisztika szerint — összesen 126 418 fő kelt útra. Figyelembe kell azonban venni azt a tényt, hogy a hivatalos statisztika csak hozzávetőleges képet ad a vándorlásról, hiszen az illegálisan távozókat és a családtagokat nem képes regisztrálni. Jellemző, hogy pl. Abaúj megyéből pár hónap alatt 261 kivándorló közül csak 60 távozott útlevéllel. 30 A népmozgás méreteiről tehát csak akkor lesz valós képünk, ha számolunk az összes nem hivatalos keretek között távozóval illetve a családtagokkal. A fent említett adatokat tehát ennek értelmében módosítani kell. Úgy tűnik, a két megye elvándorlóit nyugodtan becsülhetjük 140—145 ezerre. Ez azt jelenti, hogy az Amerikába irányuló országos kivándorlás mintegy 13%-át Abaúj és Zemplén megye adta. 31 Az igazság kedvéért azonban szólni kell arról, hogy ebben a két megyében is különbségek mutatkoznak az északi szlovák járások és a déli járások kivándorlásának mértékében. Kétségtelen, hogy a szlováklakta részekről a kivándorlás valóban intenzívebb. 32 Általában a nemzetiségi megoszlásra nem 25. 1910—13. között az 1000 lakosra számított kivándorló országos viszonylatban 4,4. Puskás I. 1974. 55.; 1910—14 között ugyanezt Zemplénre 13-nak, Abaúj-Tornára 14,7-nek számolják. F. Bielik—E. Rákos, 1969. I. 29—30. 26. RáczI., 1965.455. 27. Stat. Közi. 52. 28. RáczI., 1965. 455. 29. A különböző becslések közül ezt fogadtuk el. Rácz I. 1971. 58. Amerikára vonatkozóan 1900— 1909 között a bevándorlókat Hoffman G. 1911. 27. 1,4 millióra teszi. Kovács J., 1977. 9. szerint a vándorlási mozgalomban 1,5—1,8 millióan vettek részt. A Kanadába irányuló kivándorlás nagyobb méreteket csak az első világháború után öltött, mivel az Egyesült Államok igen határozott bevándorlási korlátozásokat vezetett be. Ezúttal az Egyesült Államokba és Kanadába irányuló kivándorlás számos eltérő vonását nem vizsgáljuk. 30. RáczI., 1965. 453. 31. 1899—1904 1905—1907 1899—1913 Abaúj 17 576 12 850 44 134 Zemplén 30 930 24 645 82 284 (Stat. Közi. 42. táblázat) 32. Polányi I., 1964. 248. A szlovák kivándorláshoz ezen a tanulmányon kívül lásd még F. Bielik—E. Rákos, 1969—1975.
