A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)
FÜGEDI Márta: A miskolci fésűs mesterség
A MISKOLCI FÉSŰS MESTERSÉG 281 Bontó, parasztbontó — csupa bontófoggal készült, nagyobb méretű egyoldalas fésű. Nagy frizérbontó — egyoldalas fésű, fele bontó, fele sűrű fogakkal. Zsebfésű — a nagyfrizér kisebb mása, fele sűrű, fele bontó fogakkal. Sűrű fésű, simító fésű—kétoldalas fésűforma, egyik oldalának fogazása valamivel ritkább, serkehúzónak is nevezik. Gyengefogú fésű, grampli — a sűrű fésűhöz hasonló, csak egyik oldalán bontófogak vannak. Faros fésű, félfésű, féloldalú — csak féloldalasan fogazott, sűrű vékony fogakkal. Bicskafésű, összejáró fésű — borotvaszerűen összehajtható, zsebbeli hordozásra való fésű olyan fogakkal, mint a frizér kisebbik foga, 8—10 cm hosszú. Borbélyfésű — a nagy frizérhez hasonló, csak keskenyebb. Nyeles fésű — szintén a frizérhez hasonló, fele olyan ritka fogú a fele viszont nyél, az 1880-as évektől terjedt el. Borított frizér — fehér szaruból készített frizérfésű, bivalyszaruból készített fekete párkánnyal, teteje kicakkozva. Hajakasztó, hajbavaló, konty fésű, díszfésű — a 19. század második felétől divatba jött díszített fésű, a lehajlított kontyfésűt hurkafésűnek nevezték. Svábfésű, hajlított fésű — a kész haj leszorítására szolgál, a görbefésűhöz hasonló forma, de más állású és szélesebb. Lisztlapát, lisztsimító — kis lapátforma, mellyel a molnár a liszt finomságát vizsgálta. Szaruborotva, zsidóborotva. Cipőhúzó. Üstkaparó — cukrászok használták, alakra a simítófésűhöz hasonlít, de hajlékonyabb és fogakat nem vágtak bele. — újabban szemüvegfoglalatot, fogvájót, fültisztítót is készítettek. 29 Az egyes fésűfajták elterjedtségéről illetve azok értékbeli különbözőségéről tudósít a miskolci céhek számára 1813-ban készített limitáció 30 , mely az alábbi fésűfajták árait különbözteti meg: egy sűrű fésű, melynek egy oldala bontó fésű — 4 krajcár, annál kisebb — 3 kr., egészen sűrű fésű — 8 kr., annál kisebb — 6 kr., nagy görbe fésű — 8 kr., ennél kisebb — 4 kr., legkisebb — 3 kr., friseur fésű — 5 kr., kisebb friseur fésű — 3 kr., cselédnek való fésű melynek egy oldala bontó — 2kr., annál kisebb — 1,5 kr. A MISKOLCI FÉSŰS CÉH A miskolci fésűs céhről, mint általában a fésűs mesterségről, keveset tudunk. 31 A mesterségnek és termékeiknek természetesen nem volt olyan alapve29. Vö.: Bartha K, 30—31. és Kiss L., 1956. 49. 30. HOM. HTGY. ltsz: 73.835.1. 31. A fésűs mesterség miskolci történetére a céh jegyzőkönyvén kívül csak az alábbi néhány írásos forrásunk utal: Kérelem a Prefectushoz új árulóhely kijelölésére (1836) HOM. HTGY. ltsz: 76.20.2., A miskolci fésűs ipartársulat alapszabályai (tervezet) HOM. HTGY. 76.20.3., Végzés Choma József nevére, aki 1900-ban fésűs ipar önálló gyakorlása végett iparigazolvány kiadásáért folyamodik. HOM. HTGY. ltsz: 76.20.4., Tanoncbizonyítvány 1920-ból Choma Antal részére. HOM. HTGY. ltsz: 76.20.5.
