A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

FÜGEDI Márta: A miskolci fésűs mesterség

A MISKOLCI FÉSŰS MESTERSÉG 279 8. kép. Szaru fésűnyomó-minták Choma József fésűs tulajdonából. HOM. HTGY. Itsz: 53.529. 45—51. farámába szorítják a kis pengéket, közéjük pedig cérnaszálat vagy lószőrt húznak ki, ez adja meg a fogak közötti távolságot. Az egyik fűrészlapocska beljebb áll, mint a másik, így a magasabb a fogat vágja, az alacsonyabb pedig a következő fog helyét jelzi. Többfajta, aprólékosabb munkát kívánt a kontyfésű, a hajakasztó készítése. A hajakasztó formája, díszítése bonyolultabb, munkaigényesebb. Különösen a párkánya díszes, ezért a különböző formájú haj akasztófésűket papírminták alapján készítették. A mintát gyenge enyvvel, olykor csak nyállal ráragasztották a szarura,ezt néha árral körülrajzolták, ma}dmetszőfűréssze\ (kisebb lombfűrész) körülvágják. A hajakasztó koronájára a díszítést, mintát árral rajzolták bele a papírminta mentén karcolva. A kontyfésű, görbefésű hajlított formájának kialakításához használják a görbítő formát. Ennek részei egy nyéllel ellátott négyzetes deszkalap, s ehhez szíj hevederrel rögzíthető félhengeres görbítő forma, illetve egy hozzátartozó faék. A görbítendő kontyfésűt melegen teszik bele a formába, a fésű párkányát a szíjheveder alá helyezve, majd az ék beszorításával hajlítják megfelelő ívben a meglágyított szarut. A melegtől széthajló fogakat elrendezik és madzaggal átszorítva rögzítik. A kész fésűn az utolsó simítás a fényesítés, mellyel a fésű igazán jó minőségű és szép lesz. A vakaró késsel (pallérozó kés) simára csiszolják a fésűt, majd fényesítik a szarut. Fényesítő fa, pucoló, hegedű a neve annak a hosszú keskeny lécdarabnak (kb60 X 5 cm), melynek közepére szűrdarabot, posztót erősítettek. A lécet ölbe fogva bal kézzel rögzítik, jobb kézzel pedig a pucoló mészbe mártott fésűt dörzsölik rajta, amíg kellőképpen ki nem fényesedik. Ezt az eszközt asszonykínzónak is nevezték, a fényesítés ugyanis a nők munkája volt.