A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

FÜGEDI Márta: A miskolci fésűs mesterség

274 FÜG EDI MÁRTA 3. Szikszói pásztorember „hunczutká"-nak ne- 4. kép. Hajlított szarufésű a Herman Ottó vezeti hajviselete görbefésűvel megtűzve. Garay Múzeum gyűjteményéből. Itsz: 58. 235.1. Ákos rajza, 1911. többek között Bécsbe is, s az onnan magukkal hozott mintáknak jelentős szerepe lehetett a fésűdivat terjesztésében. A díszfésűk elsősorban ott terjedhettek el, ahol a fejviselet módja láthatóvá is tette azokat. Ez az európai divathullám módosabb városi polgárok köreiből került aztán a parasztpolgárság, majd a parasztság rétegeihez.

16 Zoltai L. a debreceni viseletet bemutatva írja,

17 hogy debreceni polgár aszszonyok a múlt század elején díszes hajakasztót hordtak, melyhez kis ezüst lánc is tartozott. Az általa feldolgozott hagyatéki leltárakban ugyan maga a fésű soha nem szerepel, a hozzá való kis ezüst lánc viszont többször olvasható az összeírásokban. Általánosan használt volt a múlt században a széles, ún. nagyfésű, amellyel pl. Kapuváron a kislányok haját szorították le.

18 A szarufésűt aztán a század elején a hajpánt szorította ki. Az asszonyok kontyának rögzítésére ívelt kontyfésűt használtak. Szerették a szarufésűt, mert forró vízben meglágyítva „kihajtogathatták a fogait úgy, hogy ne menjen a fejüknek", azaz ne sebezze a fejbőrt viselés közben.

19 16. GaálK., 1978. 202. 17. Zoltai L., 1938. 37. 18. Horváth T., 1972.291. 19. Horváth T., 1972. 99.