A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

FÜGEDI Márta: A miskolci fésűs mesterség

A MISKOLCI FÉSŰS MESTERSÉG 273 1. kép. Parasztember „kerített" hajviselete 2. kép. Szentistváni gazdaember „kaczur'-nak görbefésűvel leszorítva. Garay Ákos felvétele, nevezett, görbefésűvel megtűzött hajviselete. 1911. Garay Ákos rajza, 1905. ves népe a fonatot inkább leeresztve hordta. Ezért megkülönböztetésként a böszörményieket „görbe fésűsöknek" is nevezték.

13 A férfi viselettel szemben a női viseletben a fésű még jelentősebb szerepet játszott. Arra nincs adatunk, hogy a férfiak által viselt fésűk díszesek lettek volna, a női hajviseletben viszont a fésűnek a haj ápolásán túl, a rögzítés mellett díszítő szerepe, ékszer jellege is volt. Ezért a női viseletben a díszes fésűket a viselet kellékei, elemei közé sorolhatjuk. A viselet, a divat igényei hozták létre a díszes, látványos fésűk változatos formáit. Amíg a haj ápolására és rögzítésére szolgáló fésűknél a használati funkciónak megfelelő forma kialakítása az elsődleges, addig a díszfésűknél a fésű díszítő funkciója, divat jellege dominál, s a forma ennek alárendelt. A hajakasztók vagy kontyfésűk széles, változatos formájú párkánya sokféle módon, aprólékosan díszített. A díszes hajakasztók divatja a 19. században hódított, a század közepétől vált általánosan elterjedtté, kezdetben a városi polgárság, majd sokfelé a parasztság körében is.

14 Az áttört díszítések egy európai divatáramlat megnyilvánulásai, hazánkban valószínűleg közvetlenül osztrák hatásra terjedtek el.

15 A vándorló céhlegények eljutottak 13. Garay Á., 1911.91. 14. Ebből az időből származik többek között a debreceni Déri Múzeum, a szegedi Móra Ferenc Múzeum és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményeiben található fésűminta-anyag is. 15. Vö.: Gaál K., 1978. 202—204.