A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

FÜGEDI Márta: A miskolci fésűs mesterség

272 FÜGEDI MÁRTA dugja, mintegy maga helyett hagyja ott. e Az upponyi asszony, ha a tejföle nem akart összemenni, a köpülő alá fésűt tett, akkor a tejfölt kevés ideig kellett kö­pülni. 7 Általánosan ismert az a népi gyakorlat, hogy a halottal a használati tár­gyait, így kalapot, botot, zsebkendőt, stb. is eltemetik, sokfelé a fésűt is bete­szik a halott mellé a koporsóba. 8 A sírban nem mindig a fej mellett volt a fésű helye, hanem tették a váll alá, az ölbe, és a halott lábához is. Móra Ferenc a nép­vándorláskori és korai magyar sírleletekről szóló cikkében 9 érdekes adalékot közöl a fésű tulajdonosával együtt való eltemetéséről: „Amikor meglepett a fé­sűknek szokatlan bősége (ugyanis a Kiszombor/ b temető germán részében vég­zett feltáró munka során Móra 90 sírban találta meg a fésűt, ill. annak nyomát), az egyik szájtátó kiszombori öreg anyó fel okosított: — Mit csudáikozik ezen az úr? Hiszen így szoktuk ezt most is. — Hogy szokták lelkem? — Úgy, hogy amelyik fésűvel utoljára megfésüljük a halottat, azt vele ad­juk .a sírba." A múlt század közepéig még a férfi hajviseletben is általános volt a hosszú haj. Ez vagy szabadon göndörödött a vállra, vagy „gombra" illetve „csimbókra" kötve hordták, esetleg fésűvel rögzítették. Az ún. kerített haj viselete általáno­san elterjedt volt, a hosszú hajat nem választották el, hanem simán hátrafésülve a nyakszirt felett széles fésűvel leszorították. 10 Györffy István 18. századi körözőlevelekből idézi az alábbi adatokat: 11 „Finta János visi magyar rövid fekete hajú, görbe füsüt visel" (1773. Kunmada­ras). „Kurcz János György esztergomi 45 éves két felől lévő huncutkáját és far bikliját gömbölüen hordozza, hátul haját az fésővel fejetetejére felakasztva" (1771.Túrkeve). Garay Ákos a férfi hajviseletet bemutatva Borsod-Abaúj-Zemplén megyé­ből is említ példákat. 12 Szikszón a pásztornép huncutkánák nevezett hajviselete­a következő volt :a'hajat középen hosszában elválasztották, a halántékon össze­fogva hármas fonással befonták, a fül előtt leeresztve a vége felé zsinórt fon­tak bele. A fej hátulján a hajat a tarkón összefogták, de nem fonták be, hanem megcsavarva felhajtották a fejük búbjára és 10—12 ágú fésűvel feltűzték. Szent­istvánon kaczurnak nevezett hajviselethez használtak fésűt. A zempléni Kar­csán a szegényebbek a homlok feletti hajat a holmok közepétől a fülig erősen összefogták, s a fej hátulján az egész hajzatot összefonva görbe arasznyi fésűre akasztva viselték. E hajviselet neve itt csurka volt. A fésűvel ellátott hajviseletnek olykor megkülönböztető ereje is volt egy­egy falu vagy nagyobb közösség társadalmában. A böszörményiek a hosszú kétágba font hajhoz mindig viselték a fésűt, míg a Hajdúság pásztor és földmű­6. Szendrey Zs., 1937. 395. l.IstvánffyGy., 1911.295. 8. CserzyM., 1911.255. 9. Móra F., 1932. 63. 10. Garay Á., 1911.97. 11. Györffy I., 1929. 55. 12. Garay A., 1911.93—95.

Next

/
Thumbnails
Contents