A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

FÜGEDI Márta: A miskolci fésűs mesterség

272 FÜGEDI MÁRTA dugja, mintegy maga helyett hagyja ott.

e Az upponyi asszony, ha a tejföle nem akart összemenni, a köpülő alá fésűt tett, akkor a tejfölt kevés ideig kellett köpülni.

7 Általánosan ismert az a népi gyakorlat, hogy a halottal a használati tárgyait, így kalapot, botot, zsebkendőt, stb. is eltemetik, sokfelé a fésűt is beteszik a halott mellé a koporsóba.

8 A sírban nem mindig a fej mellett volt a fésű helye, hanem tették a váll alá, az ölbe, és a halott lábához is. Móra Ferenc a népvándorláskori és korai magyar sírleletekről szóló cikkében

9 érdekes adalékot közöl a fésű tulajdonosával együtt való eltemetéséről: „Amikor meglepett a fésűknek szokatlan bősége (ugyanis a Kiszombor/ b temető germán részében végzett feltáró munka során Móra 90 sírban találta meg a fésűt, ill. annak nyomát), az egyik szájtátó kiszombori öreg anyó fel okosított: — Mit csudáikozik ezen az úr? Hiszen így szoktuk ezt most is. — Hogy szokták lelkem? — Úgy, hogy amelyik fésűvel utoljára megfésüljük a halottat, azt vele adjuk .a sírba." A múlt század közepéig még a férfi hajviseletben is általános volt a hosszú haj. Ez vagy szabadon göndörödött a vállra, vagy „gombra" illetve „csimbókra" kötve hordták, esetleg fésűvel rögzítették. Az ún. kerített haj viselete általánosan elterjedt volt, a hosszú hajat nem választották el, hanem simán hátrafésülve a nyakszirt felett széles fésűvel leszorították.

10 Györffy István 18. századi körözőlevelekből idézi az alábbi adatokat:

11 „Finta János visi magyar rövid fekete hajú, görbe füsüt visel" (1773. Kunmadaras). „Kurcz János György esztergomi 45 éves két felől lévő huncutkáját és far bikliját gömbölüen hordozza, hátul haját az fésővel fejetetejére felakasztva" (1771.Túrkeve). Garay Ákos a férfi hajviseletet bemutatva Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből is említ példákat.

12 Szikszón a pásztornép huncutkánák nevezett hajviseletea következő volt :a'hajat középen hosszában elválasztották, a halántékon összefogva hármas fonással befonták, a fül előtt leeresztve a vége felé zsinórt fontak bele. A fej hátulján a hajat a tarkón összefogták, de nem fonták be, hanem megcsavarva felhajtották a fejük búbjára és 10—12 ágú fésűvel feltűzték. Szentistvánon kaczurnak nevezett hajviselethez használtak fésűt. A zempléni Karcsán a szegényebbek a homlok feletti hajat a holmok közepétől a fülig erősen összefogták, s a fej hátulján az egész hajzatot összefonva görbe arasznyi fésűre akasztva viselték. E hajviselet neve itt csurka volt. A fésűvel ellátott hajviseletnek olykor megkülönböztető ereje is volt egyegy falu vagy nagyobb közösség társadalmában. A böszörményiek a hosszú kétágba font hajhoz mindig viselték a fésűt, míg a Hajdúság pásztor és földmű6. Szendrey Zs., 1937. 395. l.IstvánffyGy., 1911.295. 8. CserzyM., 1911.255. 9. Móra F., 1932. 63. 10. Garay Á., 1911.97. 11. Györffy I., 1929. 55. 12. Garay A., 1911.93—95.