A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

DOBROSSY István–FÜGEDI Márta: A kenderfeldolgozás törő és rostpuhító eljárásainak munkaeszközei és terminológiái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

260 DOBROSSY ISTVÁN—FÜGEDI MARTA 20. kép. A kenderrost puhításának egyedi eljárásai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Tiszabábolna, Teresztenye, Bolyok, Tiszalúc, Taktaszada, Taktakenéz, Tiszadada, Taktabáj.

39 Ezt a rostpuhító eljárást a 19. képen, elterjedését pedig a 20. képen mutatjuk be. A lábbal való rostpuhító eljárás szórványosan Magyarországszerte előfordul, s olyan archaikus eljárás, amely Szolnoky Lajos bizonyítása szerint a bőrpuhítással van összefüggésben.

4

' b) Ágyban történő rostpuhítás. A kenderpuhításnak ezzel az, egyszerű módjával szórványosan mindenütt találkozunk gyűjtőterületünkön. Lényege abban áll, hogy a megtilolt kendert beágyazzák, és egy-két hétig ezen fekszenek. Részben a test súlya, részben a test melege hatására finomabbá válik a rostanyag. Ismeretét és használatát az alábbi falvakból jegyeztük le: Bocs, Sajólád, Hernádkak, Kiskinizs, Fügöd, Abaújdevecser, Hernádvécse, Árka, Baskó, Fony, Háromhuta, Mogyoróska, Korlát, Regéc, Nyíri, Krasznokvajda és Tárd 41 (20. kép). 39. Az adatokat a következő szerzőktől, ill. a Herman Ottó Múzeum Néprajzi Adattárában levő feldolgozásokból, pályamunkákból vettük át: Molnár i. m. 1—54., Bódi i. m. 1 — 11., Hajdú i. m. 2—20., Leskó J., i. m. 1—26., Baráti i. m. 19. Paládi Kovács A., 1959. 17., Lukács T., 1963. 8., Kovács L., 1941. 119—133., Kántor M., 1961. 18. 40. Szolnoky i. m. (1972) 182—184. 41. Lukács i. m. 10., Flórián i. m. (1963) 20—42.