A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

DOBROSSY István–FÜGEDI Márta: A kenderfeldolgozás törő és rostpuhító eljárásainak munkaeszközei és terminológiái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

A KENDERFELDOLGOZÁS TÖRŐ ÉS ROSTPUHÍTÓ ELJÁRÁSAI BORSOD MEGYÉBEN 261 21. kép. Rostpuhítás kétkarú kalapáccsal Nyíriben c) Kalapáccsal, bunkóval történő puhító eljárások. A művelet lényege az, hogy egy- vagy kétkarú ütőszerkezettel hosszabb-rövidebb ideig ütve-puhítják a kenderrostot (21. kép). A magyar nyelvterületen a puhításnak ezt a módját és eszközeit csak a mi gyűjtőterületünkön ismerik.

42 Az eljárásra először Gönyei Sándor figyelt fel, s fotóval ellátott leírását Nyíriből tette közzé.

43 Itt tőkén, nagy emelővel mozgatott fakalapáccsal házilag bunkózták, puhították a kendert. Az eszközt kótismk, a műveletet kótisolásnák, megkótisolásnak nevezték. Ilyen nagyteljesítményű munkaeszköz kettő működött a faluban, s távolabbi falvakból, a Hegyköz településeiről is eljártak ide. 1969-ben ilyen eszközzel már nem találkoztunk, viszont mindenütt ismerték, tudtak egykori meglétéről. (Készítője Kecskeméti János helybeli faragóember volt). A kótis néhány évtizedig működött, különösebb történeti múltját nem sikerült felfedezni Nyíriben sem. Megjelenése a századfordulót követő évekre tehető. Olyan egyedi munkaeszköznek tarthatjuk, amely a bunkós szerkezetű malmok analógiájára készült. Az egykarú ütőszerkezettel, (amely nem más, mint egyszerű fakalapács és annak különböző formai megoldásai) gyűjtőterületünkön gyakran találkozunk. 42. vö. Szolnoky i. m. (1972) 179—196. Felsorolja az egyéb rostpuhító eszközöket és ejárásokat. így említi a szerszámnélküli dörzsölést, amely kézzel vagy lábbal történik, megemlíti a területünkön nem ismert csapódeszkás, ill. csapókaros dörzsölést, a mozsárban való rostpuhítást, valamint a kalapács használatát. Ez utóbbi esetben csupán egy óhutai és egy Nyíriből származó példát említ. 43. Gönyei i. m. (1939) 136. %