A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

DOBROSSY István–FÜGEDI Márta: A kenderfeldolgozás törő és rostpuhító eljárásainak munkaeszközei és terminológiái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

A KENDERFELDOLGOZÁS TÖRŐ ÉS ROSTPUHÍTÓ ELJÁRÁSAI BORSOD MEGYÉBEN 259 eljárást a legrégibbnek tartják és még az 1960-as évek közepén is alkalmazták. A lányok a küszöbre tették a kévét és sarkukkal forgatva dörzsölték, vagy körbeálltak egy asztalt, a kévét két talpuk alá tették és az asztalba kapaszkodva taposták, forgatták azt. Mindezt mezítláb tették és olyan ügyesen végezték, mint amikor a tésztát gyúrják. A dörzsölés során a kender felmelegedett, s amikor már a talpukat égette, befejezték a munkát. Ezzel az egyszerre 10—12 fő által végzett puhítási eljárással befolyásolni tudták a vászon minőségét is. Úgy tartják, hogy a tiprás után a vászon élesebb, keményebb lett, mint más puhító eljárás eredményeként.

37 A lábbal való dörzsölésnek egy másik módját Tiszabábolnáról mutatjuk be. Itt az asztal sarkán először megtörték a kendert. Ezt úgy végezték, hogy az egyik ember tördelte a rostot és a kévéket egymásra rakva elhelyezte az asztal mellett. A másik az így megtört kendert megtaposta, majd gerendához ütögetve kiverte belőle az apró háncsrészeket.

38 A lábbal történő kenderdörzsölést az alábbi falvakban ismerik: Baskó, Korlát, Regéc, Sárospatak, Mogyoróska, Prügy, Zemplénagárd, Hernádkak, 19. kép. Kenderdörzsölő a Bodrogközben (Cigánd) 37. Flórián i. m. (1963) 27. 38. Demeter i. m. 23.