A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

DOBROSSY István–FÜGEDI Márta: A kenderfeldolgozás törő és rostpuhító eljárásainak munkaeszközei és terminológiái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

A KENDERFELDOLGOZÁS TÖRŐ ÉS ROSTPUHÍTÓ ELJÁRÁSAI BORSOD MEGYÉBEN 255 melés szülte igény miatt átépítették, ott a bakos, nyifas, bunkós szerkezet helyét a körbefutó vashenger vette át. A vashengeres, vagy morzsolóhengeres malom lényege egy függőlegesen elhelyezett forgó tengely, aminek aljából egy kinyúló kar vashengert mozgat körbe egy asztalon. A henger minden esetben malomhoz kapcsolódik, vízi vagy motormeghajtásos malomba van beszerelve (17—18. kép). A vashenger maga barázdás felületű, csonkakúp formájú. Vas fogaskerekekkel, vas csuklókkal biztosítják az erőátvitelt, s magának a hengernek a kiképzési módja is azt mutatja, hogy — ha működési elvében archaikus is, de — kivitelében újabb eszközről van szó.

31 Ez a malomtípus hasonlóan előfordul megyeszerte, neve vashenger, vagy vashengeres malom, tehát nem törő, vagy törőmalom. A rostpuhításnak ez az építménye, ill. munkaeszköze az alábbi településeken ismeretes: Szőlősardó, Putnok, Sajóörs, Sajólád, Bocs, Ónod, Újcsanálos, Kiskinizs, Halmaj, Sajókeresztúr, Szin, Jósvafő, Abaújkér, Szendrő, Nyomár, Varbóc, Domaháza és Radostyán (14. kép). Szolnoky Lajos szerint a vashenger ott található meg, ahol a kallód azaz a húzós szerkezetű malom. Úgy látja, hogy a vashenger az első világháború 17. Vashengerrel felszerelt kendertörő malom, Edelény 31. Szolnoky i. m. (1972) 171.