A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

DOBROSSY István–FÜGEDI Márta: A kenderfeldolgozás törő és rostpuhító eljárásainak munkaeszközei és terminológiái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

254 DOBROSSY ISTVÁN -FÜGED1 MÁRTA 16. kép. A törömalmok (bunkós és vashengeres építmények) vonzáskörzetei Gyűjtéseink során megállapíthattuk, hogy egy-egy malomnak jelentős vonzáskörzete volt (16. kép). Kóris Kálmán a matyó kendermegmunkáló szerszámokat vizsgálva megállapítja, hogy a kendertörő malmok szerkezete nagyon egyszerű, s működésének, 111. működtetésének feltétele az erős esésű patak. De mivel a matyó községekben nem volt ilyen, a közeli daróci, sályi és kácsi malomba voltak kénytelenek eljárni töretni.

30 A Hernád vidékén is többnyire három-négy falu tartozott egy-egy kendertörő körzetébe. A töretést általában azok az asszonyok végezték, akiknek nem volt saját kenderük. Dédesen pl. négy-öt asszony rendszeresen, évről évre foglalkozott bérmunkában töretéssel. Hasonló adatokat ismerünk Hernádnémetiből is. A Hernád menti falvakban, ígv pl. Szirmabesenyőn a töretők fonal, vagy meghatározott kendermennyiség ellenében végezték ezt a munkát. A malomban míg a töretés ellenértéke általában 10 kg után 1 kg volt, vagy 10 törőegység után a tizenegyedik, addig a töretőasszonyok ennek felét kapták. A vízimalmok korszerűsítésével egyre jobban háttérbe szorultak a bunkós szerkezetű törömalmok. Azokban a falvakban, ahol a malmokat a kenderter30. Kőris i. m. 2.