A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

DOBROSSY István–FÜGEDI Márta: A kenderfeldolgozás törő és rostpuhító eljárásainak munkaeszközei és terminológiái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

A KENDERFELDOLGOZÁS TÖRŐ ÉS ROSTPUHÍTÓ ELJÁRÁSAI BORSOD MEGYÉBEN 253 15. kép. A bunkós szerkezetű törőmalmok elnevezése Borsod-Abaúj-Zemplén megyében . megtisztítására alkalmas. Erre a készülék ütő, törő kalapácsai adnak lehetőséget.

27 Szinnyei Tájszőtára már sokrétűbben magyarázza a szót. Az Abaúj megyei Pusztafalu példáját említve írja, hogy a kölyü olyan törŐ-zúzó készülék, amely a köles, mák, lenmag, tökmag törésére, sajtolására alkalmas, de emellett lehet kendertörő is.

28 S hogy valóban összekapcsolódásról van szó, arról Gönyey Sándor adata győz meg. Azt írja, hogy Pusztafaluban a kenderpuhító köjü bunkós szerkezetű.

29 A terminus valószínű a köleshántoló kölyüről került át ezen a területen a kendertörő malmokra. A bunkós szerkezetű malom kölyü, külyü elnevezésével Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az alábbi falvakban találkozunk: Mogyoróska, Vilmány, Tolcsva, Árka, Baskó, Füzér, Encs, Dobsza, Gönc, Abaújkér, Mikóháza, Széphalom, Nyíri, Pusztafalu, Telkibánya és Kacs (15. kép). Az elnevezések keveredése a Hernád folyótól keletre válik jellemzővé. A kölyü elnevezés reális térbeli határát így a Hernádtól keletre húzhatjuk meg. Hiszen az abaúji, zempléni hegyvidék falvaiból, vagy a Hegyköz településeiről máshová (pl. a Hernád menti falvakba) eljárók kölyünek nevezik akkor is a törőmalmot, ha azt a helyi lakosság malomnak ismeri és nevezi. 27. A Magyar Nyelv Értelmező Szótára, 1961. IV. 347. 28. Szinnyei J., 1893—1896. 1206. 29. Gönyei S., 1936. 6., Gönyei S., 1939. 136.