A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

PALÁDI-KOVÁCS Attila: Gazdasági épületek Észak-Borsodban és Gömörben. A rakodó

GAZDASÁGI ÉPÜLETEK ÉSZAK-BORSODBAN ÉS GÖMÖRBEN. A RAKODÓ 219 rakodók, de az 1940-es évektől kezdve ezt felváltotta a palatető. Manapság csupán néhány hírmondó van még a fazsindelyes rakodókból (11. kép). Az építést a parasztgazdák ácsmesterre bízták. Nem túl megbízható emlékek szerint az I. világháború táján egy rakodó építése kb. 150—200 Ft-ba került. Ugyanakkor egy tehén ára 100—120 Ft volt, egy elsőosztályú lovat 150 Ft-ért lehetett venni. A szalóci rakodók mérete a gazdaságok igényei szerint változik. Ferenc Lajos rakodója 5x4 méter alapterületű és 8 szekér széna fér el benne. A nyíl (rétparcella) szélessége, amelyen a rakodó áll, mindössze 9 méter, ilyenformán nagyobb épületre szüksége sem volt. A nyilak határát régebben fűzfák jelölték. Fűzfától fűzfáig kellett a rétet kinyilalni, azaz a füvet letaposni kaszálás előtt. Bene István rakodója 8x5 méter alapterületű, kétosztatú épület (12. kép). Talpgerendái 35x40 cm keresztmetszetűek, amelyek az épület sarkain egymásba vannak csapolva. Az oldalfalak magassága csaknem 400 cm. Az épület gerendavázát 190 cm magasságban a talpgerendákkal párhuzamosan futó riglifák teszik szilárdabbá. Ezek átmérője 15x20 cm. Az épület ajtónyílásait is a riglifa szintje fölött képezik ki. Ez a második szint Bene András rakodóján 170 cm magas. Az épület függőlegesen álló oszlopainak tetejére vízszintes helyzetben fekvő folyógerendákdX helyeztek el. Ezekre kerültek a keresztgerendák 100— 110 cm távolságra egymástól. Végül a keresztgerendák végeibe csapolva 15— 20 cm átmérőjű szarufákat állítottak, s a szarufa párokat kakasülőnek nevezett pántokkal erősítették meg, a tetőgerinc alatt kb. 70—80 cm-re. Az épület gerendavázának felállítását követte a tető lécezése és befedése fazsindellyel, majd a falak 11. kép. Pusztuló, fazsindelyes rakodó. Szalóc- (Slavec), Paládi-Kovács A. felv. 1972.