A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

PALÁDI-KOVÁCS Attila: Gazdasági épületek Észak-Borsodban és Gömörben. A rakodó

218 PALÁDI-KOVÁCS ATTILA Csak a sarnyút hordták haza, az elfért az ólpadon (istálló padlása). A szüllést (szénát) télen hordták be a faluba szánkón vagy szekerén." A feltakart szénát ki-ki a saját rétje végében, a mezei szekérút mentén rakta boglyába. Később ezekre a boglyahelyekre építették fel a rakodókat. Ezen a völgyszakaszon a Sajó a pelsőci Nagyhegy és a Szilicei karszt között viszonylag szűk szurdokban tart dél felé. A völgy egyik oldalához lapulva fekszik a falu, másik oldalán folyik — alig 2—300 méterre a falutól — a folyó. Mentében halad a mezei út és az út mellett sorakoznak a szénahordók egymástól 20—30 lépés távolságra. A faluból a folyóhoz vezető szekérúttól jobbra áll Ambrus János, majd Tömöl László rakodója. Bal felé fordulva Bene István rakodója volt az első, annak szomszédja a György Istváné, a harmadik épület Ferenc Lajos tulajdona volt (10. kép). A szalóci Nagyréten álló rakodók kisebb hányada még az I. világháború előtt, nagyobb része az 1920-as évek elején épült. Összesen 15—16 épület élte meg az 1950-es éveket és azóta már többet elbontottak. Annak idején csak a módosabb gazdáknak volt „tehetségük" az építéshez, a szegényebbek továbbra is boglyákban tárolták a szénát. Elhalálozások, öröklések folytán (csak a fiúk örököltek) néhány rakodó közös tulajdonba került, két-három testvér volt a gazdája. Ezeknek az épületeknek nem egy, hanem annyi ajtaja volt, ahány tulajdonosa. A szalóci gazdák a rakodók építéséhez saját erdejükből teremtették elő a gerendákat, a szarufákat, a talpfákat és az oszlopokat. Tölgyfából és egyéb keményfából volt elég a közeli erdőkben. A fenyődeszkát és a tetőt borító fasindeh (zsindely) azonban pénzért kellett megvenni. A rozsnyói fűrészüzemekben könnyen hozzájuthattak a fenyődeszkához, a fazsindelyt pedig rédovai szlovákok árulták Rozsnyón és Dobsinán. Eredetileg fazsindellyel épültek a szalóci 10. kép. A mezei szénarakodók helyszínrajza. Szalóc (Slavec) 1972.