A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

V. ZALÁN Irén: Miskolc zenei élete a két világháború között (Első közlemény)

MISKOLC ZENEI ÉLETE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 195 Hrúz Pál, Ruszinkó Zsigmond, Senger Gusztáv, Sassy Nagy Kató, Szász József, Szendy Lajos, Thurzó Nagy László, dr. Valentényi Gáspár, Vidder Sándor.

102 A szakosztály a legkiválóbb miskolci művészeket, zeneiskolai tanárokat, zenét támogató és művelő polgárokat fogta össze, de volt köztük néhány vasgyári mérnök, sőt kisebb tisztviselő is, a miskolci középiskolák tanárai. 31 áldozatkész, kiváló támogató ha nem túl sok is, de le nem becsülhető együttes. Tevékenységük nem maradt hatástalan a város zenei életére, sőt még a vidékre sem. 1929-ben változások állottak be az egyes szakosztályok élén. A képzőművészeti szakosztály elnöki helyét Tarnay Gyula alispán helyett Kollár Nándor a Miskolci Villamos RT igazgatója vette át, akinek felesége foglalkozott a festészettel, nem is sikertelenül. A zenei szakosztály élére Donáth Lajos elnök helyett, aki a színháznál látott el zenei teendőket dr. Várjon Géza megyei főlevéltáros, kitűnő hangú oratóriuménekes került.

103 Dr. Várjon nem sokáig viselte a titkári tisztet. 1931-ben lemondott, helyét 1934-ig Thurzó Nagy László foglalta el. A Zenei Szakosztály pénzügyi mérlegéről megmaradt néhány adat. 1924/25-ös évad hangversenyeinek tiszta jövedelme: 2 752 000 korona volt. Zongora használati díjból befolyt: 5 400 000 korona, az időközi kamatok eredményeként elkönyvelhettek 498 000 koronát. Összesen: 8 650 000 koronát. Más fontos körülményről is tájékoztatnak a pénztári adatok: 1927—28. évben (már a pengő korában) a Lévay szobor alap javára megtartott hangversenyek tiszta jövedelme 1 306 pengő 42 fillér volt, amelyet a Miskolci Takarékpénztár külön folyószámlán kezelt. A szobor ma a Kossuth u. református templom előtti kis parkban áll. Az is kiderült, „mennyibe került" egy-egy neves külföldi művész szerepeltetése. Jeanne-Marie Darré, aki szinte állandó vendégszereplőnek számított, 1928. II. 29. hangversenyéért 300 pengő tiszteletdíjat kapott. E hangverseny bevétele 422 pengő 50 fillér volt.

104 A Lévay K. E. már megismert programjának megfelelően a hagyomány ápolása érdekében dicséretes kezdeményezéseket tett. Lévay születésének 100 esztendős évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepélyen, amelynek zenei része Hollósy és Szent-Gály Gyula szerzeményeiből állt a Miskolci Daláregylet előadásában, nevezetes mozzanata volt Ódry Árpádnak a budapesti Nemzeti Színház nagynevű tagjának vendégszereplése.

105 Tárgyilagosan megállapítható, hogy a Lévay K. E. rendezése mindig nagyon körültekintő, nagyvonalú volt, és mindig tartalmazott valamilyen kiemelkedő mozzanatot. 1925-ben Jókai születésének 100. éves évfordulóját ünnepelték. Ennek zenei részéről a zenekari fejezetben szólunk.

106 1928-ban Reményi Ede, (Miskolc, 1828.

1. 17.) a nagy magyar hegedűművész születésének 100 éves évfordulója alkalmából tisztelegtek emlékének. Elő102. Miskolci Szemle 1928. 1—2. 103. Miskolci Szemle 1929. 2. 104. HOM HA 73.588.21. 105. A Lévay K. E. Lévay József születésének 100. éves évfordulója alkalmából 1925. november 24-én délután 3 órakor a Korona nagytermében rendezett ünnepélyének eredeti műsora. 106. A Lévay K. E. 1925. Febr. 17-én a Korona szálló nagytermében rendezett ünnepségének eredeti műsora Jókai születésének 100. éves évfordulója alkalmából.