A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

V. ZALÁN Irén: Miskolc zenei élete a két világháború között (Első közlemény)

196 tVARGÁNÉ ZALÁN IRÉN ször HoíFmann néven tanul a bécsi konzervatóriumon Böhmtől. Részt vesz a magyar szabadságharc mozgalmaiban és ekkor vette fel a Reményi nevet. A szabadságharc befejezésével külföldre menekül s folytatja abbahagyott hegedűtanulmányait. Hosszabb ideig Amerikában tartózkodott, utána Weimarban telepszik le, később Londonban. Viktória királynő udvarában kitüntetett és ünnepelt hegedűs. Párizsba költözik, s onnan, mint központból járja Európát és az Újvilágot. San Franciscóban halt meg 1898-ban. Rendkívüli virtuóz, aki a kor valamennyi nagy zenészével kapcsolatban állott. Külső élete sok különcködéssel volt tele. Leveleiben „ED. Reményi, magyar ember" aláírást használt. Hazánk zenei életében 1860—75 között hathatósan részt vesz, sokat tartózkodik idehaza, nemzeti és társadalmi mozgalmakban önzetlenül vesz részt. Hangversenysorozatot rendez a Petőfi szobor javára, és minden magyaros mozgalom lelke. 1870—75-ig a Nemzeti Színház szóló hegedűse. Liszttel meghitt kapcsolatban állt, Brahmsszal sokat hangversenyezett. Magyarországon a neoromantika előharcosa, külföldön a magyarság hangos és lelkes képviselője. Nemcsak nagy virtuozitásával, de tüzes és érzelmes hangjával szerez dicsőséget a magyar névnek. Számos magyaros átiratot és magyaros művet írt. A magyar dalosügy támogatásában is dicséretes részt vállalt.

107 A Lévay K. E. gondosan készült a centenáriumi ünnepségre. Kapcsolatot kerestek a Zeneművészeti Főiskola könyvtárával, alaposan tanulmányozták a korabeli zenét, a művész munkásságát és felkutatását Reményi egykori zongorakísérőjét — a még élő Plotényi Nándor hegedű- és zongoraművészt, ekkor már földbirtokost. Az egykori Reményi által felfedezett és kiképeztetéséről is gondoskodó művész már 85 éves volt. Első önálló hegedűestjét 1867-ben rendezte Pesten, de kitűnő zongoraművészként Reményi zongorakísérője. 1870-ben ő is a Nemzeti Színház elsőhegedűse, később hosszabb ideig élt Párizsban. Szerzeményei a híres Schott kiadónál is megjelentek (Dans et chant hongrois hegedűre- zongorára, Szerenád, magyar hegedűverseny Lisztnek ajánlva, és egyéb hegedű darabok.) Az ünnepség alkalmával az egykori zenésztárs közreműködésével leplezték le a Zenepalotában ma is látható márvány emléktáblát.

108 1929-ben Szerdahelyi Kálmán, a magyar színészet egyik kiválósága születésének 100. évfordulója alkalmából helyeztek el márványtáblát a Miskolci Nemzeti Színházban Hevesi Sándor, a budapesti Nemzeti Színház nagyhírű rendezőjének és igazgatójának részvételével. Szerdahelyi Kálmán 1829. február 16-án született Miskolcon. Apja akaratával szembeszegülve 15 éves korában beállt egy kolozsvári színtársulatba. Vonzó külsejű, nagy tehetségű színészként leginkább bonviván szerepekben tűnt ki. Feleségével, a nagyhírű Prielle Kornéliával együtt a természetes társalgási stílus megteremtője. Színműirodalmunkat számos fordítással és egy eredeti színművel: Rászedtek a komédiások címmel gazdagította. Az emléktábla leleplezése alkalmából Plank Miklós, a város kultúrtanácsnoka így méltatta a Lévay K. E. tevékenységét: „amikor irodalomtörténetet csinál, nem engedi elsikkadni az utókor emlékezetében a 107. Miskolci Szemle 1928. december 8—9. 108. Uo.