A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

V. ZALÁN Irén: Miskolc zenei élete a két világháború között (Első közlemény)

190 t VARGÁNÉ ZALÁN IRÉN Egy róla elnevezett múzeum felállításának gondolatával már 1870-ben foglalkozott a Petőfi Társaság. Társadalmi úton összegyűjtött pénzen megvásárolta a Feszty Árpád tulajdonában levő Bajza u. 21. szám alatti házat. Ebben Petőfi és Jókai emlékeit helyezték el. 1918-ban országos akciót indítottak, hogy aházon levő adósságoktól megszabadítsák az ingatlant. A Közművelődési Egyesület csatlakozott az akcióhoz. Felhívással fordult a Borsod megyei községek vezetőihez a következő felhívással: „A budapesti Petőfi-házon adósság van, de nincs a weimari Goethe-házon és a strattfordi Shakespeare-házon." A Múzeum adattárában levő vaskos elszámolások és iratkötegek tanúskodnak arról, hogy a felhívás eredményeként 9 000 Korona gyűlt össze.

92 Az 1918/19-es közművelődési idényre még készült az Egyesület. A vasúttelepi és martintelepi iskolákban 16—16 ismeretterjesztő előadást terveztek. Fel kívánták éleszteni az 1910-es években jól bevált munkásgimnáziumot is, ha a fűtéshez és a világításhoz segítséget kapnak a MÁV-tól. A bekövetkezett politikai események azonban az eredeti terveket megváltoztatták.

93 1918 nyarán a piavei borzalmas csatavesztés, később a nyugati front áttörése nyilvánvalóvá tette, hogy a háborút elvesztette a Monarchia. A szélcsendet, amely 1918 harmadik negyedét jellemezte, októberben gyorsan változó események követték. Október 3l-re virradóan a munkásság és a katonák fellépése nyomán Budapesten győzött a polgári demokratikus forradalom, és a hatalom a radikális polgárságot képviselő Nemzeti Tanács kezébe került, amelynek fő támasza a Szociáldemokrata Párt által képviselt munkásság volt. Október utolsó napjai Miskolcon is mozgalmasak voltak, de a politikai változások lassan bontakoztak ki. A Nemzeti Tanácsot alkotó pártok egyikének sem volt helyi képviselete Miskolcon. A Polgári Radikális Párt is csak hosszabb huzavona után október 17-én jöhetett létre. A Nemzeti Tanács Miskolci Végrehajtó Bizottsága úgyszólván a város hivatalos vezetéséből került ki. Elnökévé dr. Szentpály István polgármestert, titkárává dr. Boros Jenő ügyvédet, ügyvezető elnökévé Reisinger Ferencet, a Szoc. Dem. Párt legjelentősebb helyi képviselőjét, ügyvezető titkárává az ugyancsak szociáldemokrata Groszmann Zsigmondot választották. A Tanácsköztársaság rövid idő alatt szervezte meg a legfontosabb soron levő feladatok végrehajtását. A kultúrnépbiztosság vezetője Krausz György tanár, jogi tanácsadója a kitűnő zenész László Imre dr. lett, akinek nevével már találkoztunk. Nem állt elegendő idő Miskolcon a tervezett feladatok megoldására, mert májusban már a cseh csapatok kezére került a város, később a románokéra. Miskolc hősi harcaival írta be nevét a Tanácsköztársaság megvédelmezésébe. 1919 márciusában a haladó miskolci polgárok hiányolják, sőt sürgetik a hallgató Közművelődési Egyesület tevékenységét. „Hosszú hónapok óta nélkülözzük ennek a nagy feladatokra hivatott Egyesületnek a tevékenységét. Mióta Balogh Bertalan a tényleges vezetéstől visszavonult, az egyesület tudomásunk szerint semmiféle kultúrmunkát nem végez. Ez a mulasztás természetesen nagy kára a köznek, városunk és megyénk kulturális életének. A forrada92. HOM HA 73.588.19. 93. HOM HA 74.70.1—26.