A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

V. ZALÁN Irén: Miskolc zenei élete a két világháború között (Első közlemény)

MISKOLC ZENEI ÉLETE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 191 lom alatt is fontos missziót kellett volna elvégezni, a nép helyes irányú szociális felvilágosítással, de ezt kellő szerv hiányában a szociáldemokrata párt ügybuzgó tagjainak kellett magukra vállalniok. Miért szünetel az Egyesület, milyen körülmény akadályozza működését? — Nem tudjuk. Azonban a köz érdekében a legsürgősebbnek tartjuk, hogy az Egyesület a legrövidebb idő alatt kezdje meg működését. Bővítse ki szervezetét és programját a szociális gondolkodásnak és a jövő szociális teendőinek megfelelően. Készüljön fel minden erejével az új világ kiépítéséhez, a gondolat és világfelfogás nagy átalakító munkájához. A Közművelődési Egyesület élén olyan embert akarunk látni, aki méltó a rá váró nagy feladathoz, s aki egész idejét ennek tudja szentelni. Mi Balogh Bertalan tevékenységére megelégedett örömmel tekintünk vissza. Míg ez a hozzáértő erélyes ember vezette a Közművelődési Egyesületet, igen szép és komoly eredményt tudtak elérni. Ha voltak is hibák, — ezt tudjuk be inkább a körülményeknek és ismerjük el, hogy a Népszerű Főiskolai előadások, analfabéta tanfolyamok rendezésével, első rendű művészek szerepeltetésével maradandó értékű kultúr munkát végzett. Ezt a munkát tovább kell folytatni sokszorozott erővel és buzgalommal. Reméljük az illetékesek nem sokáig fognak gondolkodni, hanem az idők által megkövetelt frisseséggel hozzálátnak a munkához."

94 Az Egyesület működésének szünetelésére, amit joggal illettek elmarasztalással — magyarázatot ad az a Balogh Bertalan által benyújtott tervezet, amelyet a városi vezetés szó nélkül hagyott. Ebben vázolta Balogh, hogy idők követelte munkát már nem lehet a régi módon végezni. Függetlenített, megfelelő díjazású vezető szükséges hozzá. Azt is joggal kérte, hogy a tervezetet hagyják jóvá, küldjön ki a város egy szűkebb bizottságot a közművelődés kérdéseinek megtárgyalására és a városi törvényhatóság elé terjesztésre. Szerinte a bizottság feladata lett volna: előkészíteni az egyesület kettéválását. Külön közművelődési és külön múzeumi egyesületre, módosítani az eddigi alapszabályt, kidolgozni az egyesületi iroda kereteit, meghatározni a szükséges munkaerő menynyiségét, fizetését és általában az iroda összes személyi és dologi kiadásait, — amint írta: „mert a munkaterv, amit beterjeszteni bátor voltam, nagy arányai miatt is, már állandó irodát és állandó személyzetet kíván." S nem utolsó sorban megállapítani az egyesület költségvetését.

95 A nagymúltú és szép eredményű Közművelődési Egyesület halála tulajdonképpen megkezdődött. Balogh Bertalan erejét is kezdte felmorzsolni az eddigi sok küzdelem, munka, sok értetlenség, a városva is nehéz idők jöttek, a közművelődés ügy partszélre szorult. A Felvidékről 1919 őszén menekültek százai kértek menedéket, a város lakáskereső bizottságot állított össze részben katonai, részben polgári személyekből, akik, ahol megfelelő nagyságú, eléggé ki nem használt lakást találtak, oda menekülteket telepítettek be. 1922 elején még ismét foglalkoztatta Baloghot az Egyesület megreformálásának gondolata, de erre már sajnos nem került sor. 1922 augusztusában, 52 éves korában halt meg. Miskolc áldozatkész, sokat dolgozó és sokat merő 94. Színpad és Kultúra. Művészeti, zenei, színházi, társadalmi és sport hetilap. 1919. III. 22—29. Lutzer László cikke. 95. HOM HA 74.81.19 1—18.