A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

V. ZALÁN Irén: Miskolc zenei élete a két világháború között (Első közlemény)

MISKOLC ZENEI ÉLETE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 177 zeneiskola új vezetésénél nem állt jól Hollósy. 1923-ban, annak ellenére, hogy akkor már bebizonyíthatóan a zeneiskola egyik legragyogóbb felkészültségű tanára volt, a „B" lista réme fenyegette. Csak Moravcsik Géza, a Zeneművészeti Főiskola igazgatója és Kern Aurél országos tekintélye és közbenjárása mentette meg. Elméleti munkásságából figyelemre méltó: A hangjegyírás és olvasás elemei, amelynek 1929-es kiadását 1943-ban II. kiadás követte. Solfeggió sequentiái, Moduláció tana, Harmonizálás tana, Konstruktív zeneelmélete nem került kiadásra. Kéziratban maradtak. Megjelent néhány magas színvonalú tanulmánya. Tonalitás, Bitonalitás, atonalitás, politonalitás jelzik felkészültségét.

68 Miskolci lapokban csaknem tanulmányszintű folytatásos zene szakcikkei jelentek meg: A romatikus operáról, a 100 éves magyar operáról, számos elemző hangversenykritika, megemlékezések pályatársakról. Cikkeit nagy hozzáértés jellemezte, s ha kellett nem hiányzott a csípős hangnem sem. „Ezek a hangversenyek nagyon tanulságosak — írja egyik cikkében. Aki eddig nem tudta —, most megtanulhatta, hogy a recitativo olyan műforma, amelyben az egyik szólam felelget a másiknak. Volkman is írt ilyen recitatívókat és ebben hasonlít Beethovenhez. Továbbá meg lehetett tanulni, hogy az ókor a vonóshangszereket nem ismerte. Hiába, — ilyen az élet, — holtig tanul az ember." A Filharmóniai Társaság társkarnagyi tisztét is betöltötte. Az általa dirigált műveket a legapróbb részletekig ismerte. Ma is tanulságos olvasni például a Beethoven: Krisztus oratóriumáról írott elemzést. „Beethoven munkájában egyetlen liturgikus hang sincs. Színtiszta tonális zene. Kevés benne a drámai elem, annál több a líra. A zenekari előjáték rondó, az angyalok kara remekbe készült szonáta, a záró-kar mesés szabad fúga. A zenekari szólamok nehezek, mint bármelyik szimfóniáé. Énekszólamait is úgy kezeli, mintha azok is hangszerek lennének. Stílusa nehéz, nagy tudást követel a szólistáktól."

69 A korabeli kritikák elismerik Hollósy Kornél karmesteri adottságait is, bár egyáltalán nem törekedett karmesteri babérokra. Számottevő volt, mint orgonaművész. „Hollósy, mint orgonaművész ritkán szólal meg, de olyankor mindig választékos, szép műsorral kedveskedik hallgatóinak." Egy másik méltatás szerint: „Hollósy ma egyike legjobb orgonistáinknak, s a tehetséges új orgonista nemzedék nevelésén kívül — maga is hivatott művésze hangszerének." Számos nagyszabású orgona illusztrációval kísért előadást tartott: Bach, Liszt orgonaművészetéről. Növendékei közül kiemelkedett Fasang Árpád, a deportálásban elpusztult, kitűnően induló Erdélyi Valéria és hasonló sorsra jutott Engel György, valamint Murányi R. Árpád és mások. Az orgonológiában, orgonaépítésben való magasfokú jártasságát őrzi a miskolci református „Deszkatemplomnak" nevezett imaház, 1224 síppal, 21 zengő és 26 mechanikus regiszterrel ellátott általa tervezett orgonája. Művészi hírnevét főleg mint zeneszerző alapozta meg. Ebbeli munkássága vitte hírét a legmesszebbre. 1925-ben nyerte el zeneszerzésből az állami zeneművészeti oklevelet. „Ide s tova 2 évtizede, hogy a Zeneművészeti Főiskolán zeneszerzésből állami zene68. Magyar Zenei Szemle 1942. június, 1943. október. 69. Reggeli Hírlap 1923. II 11.