A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

V. ZALÁN Irén: Miskolc zenei élete a két világháború között (Első közlemény)

178 t VARGÁNÉ ZALÁN IRÉN művészeti oklevelet adtak ki. A hosszú szünet után a múlt hét közepén tüntet­tek ki oklevéllel 4 tehetséges fiatal komponistát. A benyújtott kamarazenei pályaműveket Weiner Leó kamaranövendékei játszották el a zsűri előtt, amely­nek elnöke dr. Hubay Jenő, tagjai: Moravcsik, Koesler, Weiner, Siklós, Ko­dály, Szabados, Molnár Antal professzorok voltak. Négy pályázó névszerinti Hollósy Kornél, Kókai Rezső, Nóvák Lajos, Thurzó Nagy Gábor a zsűri dönté­se alapján egyhangúan kapta meg az állami zeneművészeti oklevelet." 70 Ez az oklevél hivatalos elismerése volt Hollósy zeneszerzői elhivatottságának. Vajon miért nem választotta kizárólag a zeneszerzői hivatást? Az idős művész csöndes válasza: Mert valamiből meg kellett élni. „A zeneszerzés a világ leg­szebb foglalkozása, csak az a kérdés, hogy miből él meg az ember, ha zeneszer­ző? — írja a világhírű zeneszerző, Honegger. S a válasza — „nyilvánvalóan nem a zenéből." Több út áll nyitva a zeneszerző előtt. Lehet tanár, hivatalnok, vir­tuóz, vagy dolgozhat moziknak. S hozzáteszi: Megeshetik az is, hogy a zene­szerző családjának van egy kis vagyona. A gyáros, a bankár, vagy kereskedő papa hozzásegítheti fiát ahhoz, hogy ezt a foglalkozást űzze, mely talán némi hírnevet szerez neki, de megélni semmiképpen sem tud belőle... Aki nem Párizsban lakik, arról tudomást sem vesznek. — S ha Párizsban így volt, — aligha lehetett másképp másutt, — netán Miskolcon. 71 Nem hihető és a tapasz­talatok sem ezt mutatják, hogy e sorok valamifajta panaszkodás sirámai. A ze­neszerzősors soha, sehol nem volt könnyű. Hollósy Kornél zeneszerzői munkássága nagyzenekari művekre, hangszeres művekre, színpadi alkotásokra, orgonakompozíciókra, kórusművekre, kamara­művekre és dalokra egyaránt kiterjedt. Alkotásaival számos pályadíjat nyert. Az egyik legjelentősebb az a díj, ame­lyet a Székesfővárosi Zenekar alapításának 10. éves évfordulója alkalmából hir­detett meg a főváros. E pályázaton „Napáldozat" című nagyzenekari művel II. dí­jat nyert. Pályatársai voltak Ábrányi Emil és Rajter Lajos. Ábrányi Emil, Ábrá­nyi Kornél unokája, — aki a magyar zenei életben nagy érdemeket szerzett, külö­nösen az Orsz. M. Kir. Zeneakadémia felállítása körüli mozgalmakban — az Operaház karnagya, igazgatója, a Városi Színház igazgatója volt, a Zeneművé­szeti Főiskola karmester tanfolyamát vezette, számos opera alkotója, méltó pályatárs volt. Rajter Lajos a Zeneművészeti Főiskola tanára, utóbb a Szlovák Filharmónia főzeneigazgatója lett Pozsonyban. Számos vokális művével is díjat nyert Hollósy. Az Országos Magyar Dalosszövetség férfikari pályázatán és más alkalommal. 1938-ban a helsinki Musiikkeskus Oy Zeneműkiadó dalai­nak 3 füzetét adta ki. 1939-ben a bergamói Edizioni Musicali Carrara zenemű­kiadó belső munkatársa lesz. L, Organista Liturgico című kiadványaiban rend­szeresen jelennek meg orgona kompozíciói. Az egyik kiadvány előszava közölte munkásságát és rövid életrajzát. „A szerző, aki 1890-ben október 20-án szüle­tett Kaposvárott, már ismerős az EMC baráti körében, az orgona területén való gyakori együttműködés révén. Kiváló zeneszerző és orgonista, a miskolci zene­iskola tanára. 1923-ban ugyanebben a városban a Filharmónia karmestere is. 1930-ban a Szerzők és kiadók nemzeti bizottságának tagja, 1931-ben a XII. 70. Magyarság 1924. október 20. 71. Honegger: Zeneszerző vagyok ZKV. Bp., 1961 — 16—17.

Next

/
Thumbnails
Contents