A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

V. ZALÁN Irén: Miskolc zenei élete a két világháború között (Első közlemény)

178 t VARGÁNÉ ZALÁN IRÉN művészeti oklevelet adtak ki. A hosszú szünet után a múlt hét közepén tüntettek ki oklevéllel 4 tehetséges fiatal komponistát. A benyújtott kamarazenei pályaműveket Weiner Leó kamaranövendékei játszották el a zsűri előtt, amelynek elnöke dr. Hubay Jenő, tagjai: Moravcsik, Koesler, Weiner, Siklós, Kodály, Szabados, Molnár Antal professzorok voltak. Négy pályázó névszerinti Hollósy Kornél, Kókai Rezső, Nóvák Lajos, Thurzó Nagy Gábor a zsűri döntése alapján egyhangúan kapta meg az állami zeneművészeti oklevelet."

70 Ez az oklevél hivatalos elismerése volt Hollósy zeneszerzői elhivatottságának. Vajon miért nem választotta kizárólag a zeneszerzői hivatást? Az idős művész csöndes válasza: Mert valamiből meg kellett élni. „A zeneszerzés a világ legszebb foglalkozása, csak az a kérdés, hogy miből él meg az ember, ha zeneszerző? — írja a világhírű zeneszerző, Honegger. S a válasza — „nyilvánvalóan nem a zenéből." Több út áll nyitva a zeneszerző előtt. Lehet tanár, hivatalnok, virtuóz, vagy dolgozhat moziknak. S hozzáteszi: Megeshetik az is, hogy a zeneszerző családjának van egy kis vagyona. A gyáros, a bankár, vagy kereskedő papa hozzásegítheti fiát ahhoz, hogy ezt a foglalkozást űzze, mely talán némi hírnevet szerez neki, de megélni semmiképpen sem tud belőle... Aki nem Párizsban lakik, arról tudomást sem vesznek. — S ha Párizsban így volt, — aligha lehetett másképp másutt, — netán Miskolcon.

71 Nem hihető és a tapasztalatok sem ezt mutatják, hogy e sorok valamifajta panaszkodás sirámai. A zeneszerzősors soha, sehol nem volt könnyű. Hollósy Kornél zeneszerzői munkássága nagyzenekari művekre, hangszeres művekre, színpadi alkotásokra, orgonakompozíciókra, kórusművekre, kamaraművekre és dalokra egyaránt kiterjedt. Alkotásaival számos pályadíjat nyert. Az egyik legjelentősebb az a díj, amelyet a Székesfővárosi Zenekar alapításának 10. éves évfordulója alkalmából hirdetett meg a főváros. E pályázaton „Napáldozat" című nagyzenekari művel II. díjat nyert. Pályatársai voltak Ábrányi Emil és Rajter Lajos. Ábrányi Emil, Ábrányi Kornél unokája, — aki a magyar zenei életben nagy érdemeket szerzett, különösen az Orsz. M. Kir. Zeneakadémia felállítása körüli mozgalmakban — az Operaház karnagya, igazgatója, a Városi Színház igazgatója volt, a Zeneművészeti Főiskola karmester tanfolyamát vezette, számos opera alkotója, méltó pályatárs volt. Rajter Lajos a Zeneművészeti Főiskola tanára, utóbb a Szlovák Filharmónia főzeneigazgatója lett Pozsonyban. Számos vokális művével is díjat nyert Hollósy. Az Országos Magyar Dalosszövetség férfikari pályázatán és más alkalommal. 1938-ban a helsinki Musiikkeskus Oy Zeneműkiadó dalainak 3 füzetét adta ki. 1939-ben a bergamói Edizioni Musicali Carrara zeneműkiadó belső munkatársa lesz. L, Organista Liturgico című kiadványaiban rendszeresen jelennek meg orgona kompozíciói. Az egyik kiadvány előszava közölte munkásságát és rövid életrajzát. „A szerző, aki 1890-ben október 20-án született Kaposvárott, már ismerős az EMC baráti körében, az orgona területén való gyakori együttműködés révén. Kiváló zeneszerző és orgonista, a miskolci zeneiskola tanára. 1923-ban ugyanebben a városban a Filharmónia karmestere is. 1930-ban a Szerzők és kiadók nemzeti bizottságának tagja, 1931-ben a XII. 70. Magyarság 1924. október 20. 71. Honegger: Zeneszerző vagyok ZKV. Bp., 1961 — 16—17.